A trendek jönnek és mennek a médiában és a kreatív iparban, de a mesterséges intelligencia (MI) most már feltehetőleg velünk marad. Hogyan formálja az MI a média jövőjét, hogyan lehet etikusan használni, és mire figyeljünk oda médiafogyasztóként? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete által szervezett Médiamítoszok című beszélgetéssorozat negyedik alkalmán ezeket a kérdéseket járták körbe neves kutatók és piaci szereplők. A beszélgetést prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta.
A mesterséges intelligenciát folyamatosan használjuk, de általában észre sem vesszük. Amikor új zenéket, videókat, cikkeket ajánlanak nekünk a különböző platformok, találatokat rangsorolnak a keresőmotorok, MI-alapú algoritmusokra támaszkodnak. „A rendszer nem önmagában intelligens, hanem nagy mennyiségű adatból generál új tartalmat” – magyarázta dr. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese. Hozzátette, hogy az MI működését jelenleg túl kevesen értik ahhoz, hogy a jövő generációt fel tudják készíteni a tudatos használatára. Tanárok körében végzett, 2023. tavaszi, kismintás, nem reprezentatív felmérésben megmutatkozott egyfajta távolságtartás a tanárok részéről az MI-alapú technológiák iskolai használatával kapcsolatban. Több oktató már most az oktatás és számonkérés teljes átalakulására készül, míg mások úgy vélték, nem érinti a munkájukat a technológia villámgyors fejlődése.
Az EU jogi szakértői ezzel szemben évek óta dolgoznak az MI szabályozásán, hiszen társadalom- és piacformáló erőt látnak benne. „Jogi szempontból nem számít személynek ez a technológia, hanem a szoftver vagy az eszköz státuszt viseli. Mégis gyakran cselekvőként tekintünk rá” – fejtette ki dr. Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH jogi szakértője, aki saját kutatásokat is végzett a témában. Egyik kísérlete során megíratott egy alkotmányt az egyik szöveggeneráló program segítségével azzal az utasítással, hogy korábbi alkotmányszövegeket nem használhat a rendszer, a próbálkozás mégis sikeres volt. Bár a végeredmény színvonala megkérdőjelezhető lett, ennek ellenére felveti a kérdést, hogyan fog megváltozni a jogalkotás és a kodifikálás folyamata, és milyen szabályozás tudja hatékonyan keretek közé terelni ezt a technológiát.
Kovács Dominik Máté, a Colossyan nevű startup ügyvezetője és társalapítója a piac önszabályozó hatásában és az etikus használatban, fejlesztésben hisz. A cég tréninganyagokhoz, reklámokhoz, filmekhez használható virtuális karaktereket gyárt MI-alapú technológia segítségével, 120 nyelven kínálva lehetőséget egy stúdióminőségű videó elkészítésére, akár az ügyfél saját arcával, néhány perc alatt. E költséghatékony megoldás elterjedése azt eredményezheti, hogy egyre több kiemelkedő minőségű, tökéletes videóval találkozunk majd a jövőben. Felmerül tehát a kérdés, hogyan reagál erre a kreatív szakma és a filmipar, és mennyire féltik a munkájukat.
„Az olvasó szeretné az emberi tökéletlenséget látni, és szeretnénk egymáshoz kapcsolódni” – hangsúlyozta Molnár Viola Anna, az ELLE Magyarország vezető szerkesztője a beszélgetésben. Szerinte a lassulás fontos trend az életvitel terén, és ez hamarosan a médiafogyasztásban is jelentkezni fog. Az MI által generált cikkek és vizuális tartalmak elterjedésével egyre inkább alkotókhoz, írókhoz, a kedvenc újságainkhoz fogunk kötődni, ha el szeretnénk kerülni a bizalmatlanság általánossá válását. A szerkesztő szerint a média jövője a fejlesztők mellett a fogyasztók kezében is van, hiszen a vásárlásukkal, a figyelmük irányításával ők döntenek arról, hogy mit tartanak megbízhatónak, értékesnek. A Médiamítoszok beszélgetőpartnerei azon is elgondolkodtak, hogy vajon mindeközben megszületik-e egy emberek által érintetlen médiakultúra is. „Ha senki nem felelős azért, hogy a technológiát alakítsa, akkor mindenki az” – zárta a beszélgetést Aczél Petra.