Jubileumi eseménnyel ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállítása október 11-én, szerdán. Az eseményen Nagy Sándor, Szeged város alpolgármestere és Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese is kiemelték, hogy Szeged számára érték, hogy az ország legátfogóbb informatikai gyűjteménye abban a városban látogatható, amely Kalmár László professzor munkásságának köszönhetően a hazai informatika egyik első bázisa volt.

 

Negyven éve is fontos volt az informatikatörténet

 

A szegedi tárlat európai, de világszinten is egyedülálló informatikatörténeti gyűjteménynek számít, hiszen itt a nyugati tábor legnagyobb márkái mellett az egykori keleti blokkban, embargós körülmények között fejlesztett és gyártott számítógépek és kiegészítőik, valamint hazai fejlesztésű infokommunikációs relikviák is megtalálhatók, ezzel érzékletesen bemutatva a vasfüggöny két oldalának informatikáját.

 

A kiállítás alapjait Muszka Dániel, a Szegedi Katicabogár robotállat megalkotójaként ismert magyar kibernetikus, informatikus, valamint az első magyar elektronikus számítógép, az M–3 építésében is közreműködő, később az első magyarországi PC-t, a Proper-16-ot fejlesztő SZKI vezetésében is helyet kapó Kovács Győző fektette le a Neumann Társaság keretei között. Ők már a hetvenes években realizálták, hogy a technológiai fejlődés nyomán gyorsan avuló gépeket meg kell őrizni az utókornak. Ebben az egykori Államigazgatási Számítógépes Szolgálat, illetve az Országos Műszaki Múzeum is partnerük volt, így a nyolcvanas évektől kezdve ideiglenes kiállításokon kiállított kollekciójukon keresztül mutatták be a számítástechnika fejlődését. 

 

 

Laktanyában élt túl a kollekció

 

A kilencvenes évektől az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány berkein belül találtak módot az infokommunikációs relikviák megőrzésére, amelyeknek a kétezres években már egy Szeged határában lévő korábbi szovjet laktanya adott otthont. 2007-ben már közérdekű muzeális gyűjtemény rangot kapott a kollekció.

 

Alföldi István, a Neumann Társaság korábbi ügyvezető igazgatója erőfeszítései eredményeként a gyűjtemény kiemelt tárgyai 2013-ban méltó helyre, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorába kerültek, ahol jelenleg is felkereshető. A jövő múltja című tárlatot Neumann János lánya, Marina von Neumann-Whitman személyesen nyitotta meg, működését Szeged város önkormányzata és a kormányzat is támogatta.

 

Házi számítógéptől a szobányi őskomputerig

 

Az ITK-ban élőben meg lehet szemlélni Muszka Dániel robotkaticáját, a keleti és nyugati blokkból származó(h)őskori Razdan, IBM360, R22, PDP és TPA számítógépeket, illetve az első magyar számítógép, az M-3 fennmaradt részegységeit is.

 

A kiállításon a Kovács Mihály piarista szerzetes által kidolgozott Mikromat kibernetikai építőkészlet, illetve a Lukács testvérek saját fejlesztésű, Aircomp-16 háziszámítógépe, valamint a legelső magyar IBM PC kompatibilis számítógép, a Proper-16 is megtekinthető, számos más iskolai és otthoni számítógép mellett. A tárlat folyamatosan fejlődik, legutóbb a telefónia mérföldköveivel: a jelfogós telefonközponttól a mobiltelefon központig lehet végigkövetni a távközlés fejlődését.

 

 

Ahol még a raktár is érdekes

 

A múzeum számos népszerű időszaki kiállításnak is helyt adott (jelenleg az ördöglakatokról, logikai játékokról látható tárlat), a #neumann120 emlékév kapcsán pedig kibővítették a Neumann János életútját feldolgozó szekciót: a Neumann-tablókiállítás jelenleg az országban vándorol, majd 2024-ben adják át a világhírű tudós megújult emlékszobáját.

 

Bár az Informatika Történeti Kiállítás  legérdekesebb relikviái a Szent-Györgyi Albert Agorában tekinthetők meg, a nyilvánosan nem látogatható, a múzeum hátteréül szolgáló gyűjtemény is rengeteg érdekességet tartalmaz. A nem látogatható gyűjteményi részben egyebek mellett az egykori NDK-ból származó, asztalnyi méretű Robotron komputer, futurisztikus formatervű Videoton munkaállomások, jókora méretű lyukszalagos és mágnesszalagos adattárolók, de még a nyolcvanas évekből származó 2D/3D tervező munkaállomások is helyet kaptak. A Szegedi Tudományegyetem nagy segítséget nyújt saját ingatlanának rendelkezésre bocsátásával a páratlan gyűjtemény raktározásában.

 

Online is frissül az informatikatörténeti tárlat

 

Az NJSZT kiemelten foglalkozik az informatikai múlt örökségének megőrzésével, amelyet hazánk kulturális öröksége szerves részének tart. A Társaságon belül a Múlt örökségnek két nagy ága van: a tárgyiasult eszközök kiállítása, az Informatika Történeti Kiállítás (ITK) Szegeden és a digitális örökség bemutatásra készített honlap, az Informatikatörténeti Fórum (iTF), melynek szerves része az Informatikatörténeti Adattár (ITA), amely mintegy 5000 tétel (személyek, intézmények, termékek, írások, rendezvények, videó, portrék) segítségével méltón mutatja be az IT magyarországi értékeit.

 

Az Informatika Történeti Kiállítást 2013 óta sok tízezer látogató, köztük számos iskolai osztály kereste fel. Az állandó kiállítás, a raktár és a virtuális gyűjtemények összességéből egy professzionális informatikai múzeum áll össze, melynek fejlesztéséhez a Neumann Társaság folyamatosan keresi a támogatókat és együttműködőket. Jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség támogatja a kiállítás fenntartását.

 

“A múzeum nem működne adományozók, felajánlók és szakértők nélkül. Ezért is ünnepeltünk most együtt a műtárgyak felajánlóival és a kiállításaink szakértőivel, megköszönve munkájukat. A munka folytatódik - és fontos, hogy az informatikai tárgyak és alkotók mellett a társadalmi hatást is bemutassuk, amit az IT gyakorolt a mindennapi életünkre” – emelte ki Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezetője.