A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerephez jut, ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatigazgatók tanuljanak róla meg annyit, amennyit csak lehet. Valóban el fogja veszíteni sok ember a munkáját az MI miatt?  Milyen területeken lehet nagy szerepe a közeli jövőben? Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a szakértőktől.

 

„Magyarországon mindenki mindenhez ért, de ma az itt összegyűlt szakértők hosszú évek tapasztalatait gyűjtötték össze a mesterséges intelligenciáról” – így köszöntötte Dr. Stocker Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének vezetője azt a kerekasztal-beszélgetést, melyet az intézet rendezett október 16-án „Amit minden CEO-nak tudnia kell a mesterséges intelligenciáról” címmel.

 

Dr. Dörfler Viktor, Budapesti Corvinus Egyetem vendégkutatója és a University of Strathclyde docense felidézte: amikor Demis Hassabis brit MI-kutató és üzletember előadását meghallgatta, először fölháborítónak tartotta az egészet. Aztán ő maga is egy MI-szoftver fejlesztését vezette az üzleti életben. Dr. Dörflert mindig is az emberi tudás érdekelte. 17 Nobel-díjassal készített mélyinterjút, hogy megismerhesse gondolkodásmódjukat. Ő a szerzője a „What Every CEO Should Know About AI” című könyvnek, melyet eddig ugyan még nem fordítottak le magyarra, de török nyelvre igen. Úgy véli, amikor már értett az MI-hez, akkor az volt a probléma, hogy nem tudta még, hogyan kell eladni. „Megfélemlítem az embereket és azt mondom nekik: vigyázz, jön a nagy boom” – ez úgy tűnik, jó figyelemfelhívási taktika szerinte. Dr. Dörfler ugyanakkor nem hisz az MI-hez kapcsolódó negatív jövőképekben, de az biztos, hogy „az emberi hibákat majd fölerősíti az MI”. Valójában az MI nem újkeletű. Fejlesztése az ötvenes években indult el, először direkten programozott rendszerrel: a sakkvilágbajnokot vagy a go-világbajnokot legyőzni tudó gépbe sakkszakértő rendszereket, logikai szabályokat és már előfordult esetek óriási adattömegét táplálják be. A gép a betáplált esetekből próbál szabályt csinálni, de közben nem tudja, hogy most sakkozik. 

 

 

A most legnépszerűbb ún. neurális háló nem így működik. A neurális hálózatok csapatként dolgozó információfeldolgozó egységekből állnak, amelyek ahhoz hasonlóan továbbítják az információkat, ahogyan a neuronok viselkednek az agyban. Ezek a hálózatok közösen, összetettebben és részletesebben képesek a nagyobb kihívásokkal szembenézni, amit nem lehetne megtenni hagyományos programozással. Dr. Lóránd Balázs, a Continental Autonomous Mobility Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: náluk több száz szakember foglalkozik a neurális hálókkal, a szenzorokba beépített hálók bizonyos szempontból jobban érzékelik a jármű közelében lévő objektumokat, mint az ember. Dr. Lóránd 2018-ban csatlakozott a Continentalhoz, először az adatmérnöki és infrastruktúrafejlesztő csapatot építette fel, majd 2020-tól a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központ vezetője lett. 2023 nyarától globális felelősséget is kapott, a teljes, autonóm mobilitás fejlesztését. „2018-ban a nulláról kezdtük ezt a tevékenységet. Most már azt tapasztaljuk, óriási igény van erre, és a termékeinket el is tudjuk adni a piacon” – mondta az ügyvezető igazgató.

 

Dr. Lőcsei Tamás a PwC Magyarország vezérigazgatója, a 14 országot magába foglaló közép-európai régió vezetője. Emellett Közép-Kelet-Európában koordinálja a PwC innovációs tevékenységét. Vezetése alatt a PwC Magyarország számos olyan terméket fejlesztett ki, amelyben az MI és a gépi tanulás nagy szerepet játszottak. Ilyen például a Football Player Valuation tool. Dr. Lőcsei elmondta: a Fradi ezt az új eszközt használja, amelynek segítségével az edző elképesztő adatmennyiséghez juthat az ellenfél csapattagjairól: hogyan futnak, miként mozognak. „Egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy az MI segítségével a mindennapi életben olyan dolgokat állítsunk elő, ahol például adatokkal segíthetjük az embereket. Természetesen itt fontos a titoktartási kötelezettség és a GDPR betartása” – hallhattuk. Dr. Lőcsei hozzátette: ilyen esetekben mindenképpen védekezni kell az adatkiszivárgás ellen.

 

Tanuljunk és másoknak is adjunk lehetőséget a tanulásra

 

Ezután arról beszéltek a szakértők, amiről Dörfler Viktor könyvet írt: mi az, amit minden vállalatvezetőnek tudnia kell az MI-ről. Dr. Dörfler azt hangsúlyozta, az MI nagyon gyorsan változik, nehéz kiszámítani, milyen eredménye lesz egy fontos döntésnek és egyelőre nagyon korlátos a tudásunk ebben a kérdésben. Hogyan szembesül egy igazgató azzal, hogy rossz döntést hozott? Hogyan lehet azt biztosítani, hogy a cégvezetőnek mindig korszerű legyen a tudása? Sok a bizonytalanság még, a nyitott kérdés. A vezérigazgatók, akik nem fejlődnek a korral, akik nem tudják saját vállalkozásukat fejleszteni, azok nyilván lemaradnak. „Ha van lehetőségünk, tanuljunk, vegyük meg a szükséges licenszeket, és adjunk lehetőséget a tanulásra azoknak a kollégáknak, akik tanulni akarnak, akár külföldön is. Persze ilyenkor arról is próbáljunk gondoskodni, hogy vissza is jöjjenek” – hangsúlyozta dr. Lőcsei.

 

Szertics Gergely, az AI Partners Kft. ügyvezetője és a Frankfurt School of Finance and Management oktatója, a beszélgetés moderátora szerint terjed az a nézet, hogy az MI csak arra kell, hogy elvegye az emberek munkáját, a félelem sokakban már ott van. Szertics úgy vélte, őszintén kell beszélni az emberekkel, sok mindent valóban nem tudunk még megoldani. Dr. Lőcsei szerint piramisstruktúra helyett gyémántmodellben kell gondolkodni, azaz a kezdő szinten álló kollégákra a jövőben valószínűleg kisebb számban lesz szükség. A félelem ugyanakkor jelenleg megalapozatlan, mert jelenleg Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, a cégek harcolnak a jó munkaerőért. Felmerül azonban a kérdés, hogyan tanulnak így kezdő szakemberek. Hiszen ha az egyszerűbb műtéteket egy robot már jól meg tudja csinálni, vajon az újoncok mindjárt agyműtétekkel fognak kezdeni? Dr. Dörfler személyes élménye, hogy egy fordítócégnél – talán épp arról olvashatja az ember a legtöbb cikket, hogy ők fogják leghamarabb elveszíteni a munkájukat –, ahol az MI segít a munkában, senkit sem bocsátottak el. Most ugyanannyi idő alatt több munkát tudnak elvégezni, s így most jobban keresnek az ott dolgozók. 

 

Dr. Lóránd véleményét valamennyi beszélgetőtárs osztotta: a legfontosabb a nyitottság, sok minden történik a világban, lehet, hogy új embereket kell behozni a céghez, merjenek a vezérek bátran dönteni. Kiemelten fontos a kollégákat motiválni, így például versenyeket és ötletbörzéket tartani a cégeknél. Fontos, hogy a kollégák kísérletezzenek, merjék ezt megtenni és akár a tévedést is kockáztatni, ne féljenek. Hiszen ha 10 ötletből kettő bejön, az már jó arány, és a 8 rosszra is szükség van – emelte ki Dr. Lőcsei. „Ki kell ereszteni a szellemet a palackból, mindenki legyen nyitott az új világra!” – hangzott el.

 

A kerekasztal-beszélgetést a hallgatói kérdések és az azokra adott válaszok zárták. Melyik az a vállalati terület, melyet az MI alkalmazása leginkább átalakít egy 3 éves időtávon? Dr. Dörfler szerint a design lesz ez. Dr. Lóránd szerint ugyanakkor a nagyon manuális, repetitív munkát tudja leginkább átvenni a gép. Dr. Lőcsei a hatékonyságnövelést említette, elsősorban HR és pénzügy területén. 

 

Vajon hogyan lehet a társadalmat az MI-re érzékenyíteni és felkészíteni? Az ember és a gép együtt juthat el nagyon magas szintre, de a géppel való együttműködés az ember pszichéjét próbára teszi. „Időnként mi zárjuk be saját magunkat, hogy valamit úgy csináljunk, ahogyan az már hagyomány” – emelte ki Dr. Dörfler. A nyitottság elengedhetetlen, s a kulcs a felsőoktatásnál van: a hallgatókat nyitottságra kell nevelni – tette hozzá