• A kutatást az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement) végezte 

• A jelentés elkészítését vezető globális ipari szereplők, köztük az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft támogatta 

• 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 10 kulcsfontosságú intézkedés révén, gyorsan bevezethető, kiforrott technológiák alkalmazásával 

 

A megjelent “The Case for Industrial Energy Efficiency” ("Az ipari energiahatékonyság helyzete”) című kiadvány célja, hogy a vállalatvezetők számára fontos betekintést nyújtson 10 olyan intézkedésbe, amelyek kiforrott technológiákra támaszkodnak, jelentős hatást gyakorolnak a költségekre és a kibocsátásokra, és gyorsan, bonyolult vagy költséges projektek nélkül bevezethetők. Az EEM által 2022-ben kiadott Industrial Energy Efficiency Playbook („Ipari energiahatékonysági útmutató”) című kiadványra építve az új útmutató segít a vállalatoknak az energiahatékonyság egyik legnagyobb akadályának leküzdésében: a saját üzleti tervük kialakításában. Bizonyos esetekben a hatékonysági intézkedésekből eredő megtakarítások azt jelentik, hogy ezen átalakítási projektek önfinanszírozóak lehetnek. A jelentés máshol feltárja, hogy a hatékonysági beruházások értékes fedezetet jelenthetnek az energiaárak és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott szén-dioxid-árak ingadozásával szemben, miközben segíthetnek az önkéntes célkitűzések és a szabályozási célok teljesítésében.  

 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hatékonyság 2030-ig történő megduplázása a mai szinthez képest csaknem harmadával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.1 Az ipari szereplők számára mindez óriási lehetőséget kínál. Az Energiahatékonysági Mozgalom becslése szerint az ebben az útmutatóban szereplő 10 egyszerű intézkedésnek az iparban való alkalmazásával 2024-ig évente 1,5 gigatonna, 2030-ig pedig 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni. Ilyen nagyságú szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést például úgy lehetne elérni, ha a világ belső égésű gépjárműveinek mintegy háromötödét kivonnánk a közúti forgalomból. Ezek a becslések középtávú forgatókönyveken alapulnak, de még így is 11 százalékos csökkenést jelentenek 2030-ra a globális szén-dioxid-kibocsátás éves előrejelzésében. A legambiciózusabb forgatókönyvet nézve a megtakarítás 5,3 gigatonnára, azaz a 2030-as teljes kibocsátás közel 15 százalékára emelkedne. A 10 intézkedés közül öt esetében, ahol a pénzügyi megtakarítások érdemben kiszámíthatók, az ipar 2024-ben évente mintegy 172 milliárd dollárt, 2030-ra pedig nagyjából 437 milliárd dollárt takaríthat meg. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a megtakarítás 2030-ra évi 590 milliárd dollárra nő. A jelentésben kiemelt intézkedések közé tartozik többek között az energiaauditok elvégzése, az ipari eszközök méretének optimalizálása, a fizikai eszközök összekapcsolhatóságának megteremtése és a magas hatékonyságú motorok használata. 

 

 

„Az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója (COP28) előtt fontos bemutatni, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldására érett és konkrét technológiai megoldások állnak rendelkezésre” – nyilatkozta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője. „Mivel a megújuló energiaforrások csak a probléma megoldásának egy részét tudják biztosítani, tagadhatatlan, hogy az energiahatékonyság meghatározó szerepet játszik az energetikai átállás felgyorsításában, s ezáltal azon cél elérésében, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. A magánszektornak most sürgősen cselekednie kell. Ez az új jelentés a jó gyakorlatok átvételének felgyorsítását hivatott elősegíteni azáltal, hogy megmutatja a vállalkozásoknak, hogy miként lehet a környezeti és pénzügyi előnyökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználni.”

 

Az IEA a közelmúltban arra szólított fel, hogy a jelenlegi 2,2 százalékról 2030-ra évente több mint 4 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és az energiahatékony jövő érdekében az éves hatékonysággal kapcsolatos beruházások megháromszorozását ajánlja. Kijelentette továbbá, hogy a haladás ütemének megduplázására irányuló cél eléréséhez a hatékonysággal kapcsolatos éves beruházások megháromszorozására lesz szükség, ezért ezek volumenét a jelenlegi 600 milliárd dollárról az évtized végére 1,8 billió dollárra kell növelni. Az EEM úgy véli, hogy ezzel az irányelvével az IEA jelentősen hozzájárul a most kiadott fontos cselekvési felhívás sikeréhez. 

 

A kibocsátáscsökkentésre, az iparági megtakarításokra és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó eredmények az EEM által a Development Economics-tól, egy független gazdasági hatásvizsgálatot végző szolgáltatótól megrendelt modellezésen alapulnak. A Development Economics 2023 májusa és októbere között modellezte az útmutatóban szereplő egyes intézkedések gazdasági és kibocsátási kilátásait. A modellezést végző szakemberek a rendelkezésre álló legjobb adatokat vették figyelembe, és olyan vezető ipari szereplők szakértőitől kaptak hozzájárulást, mint az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft. Az IEA szintén szaktanácsadással segítette a modellezést. 

 

Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan fórum, amely azért tömöríti a hasonlóan gondolkodó érdekelt feleket, hogy innovációval és cselekvéssel járuljanak hozzá egy energiahatékonyabb világ megteremtéséhez. Az innováció, a tudás és a meglátások megosztása, a rendelkezésre álló energiahatékony technológiák alkalmazása, az intelligens beruházások, valamint a megfelelő szabályozás és ösztönzők révén optimalizálhatjuk az energiahatékonyságot, és felgyorsíthatjuk a mindenki számára elérhető szén-dioxid-mentes jövő felé vezető utat. A mozgalmat az ABB indította el 2021-ben, az egész iparágban pozitív visszhangot váltott ki, és 2023-ig több mint 400 vállalat csatlakozott hozzá.