Képzeljük el, hogy szörnyű autóbaleset történt, és emberek sérültek meg. Attól függően, hogy egy mesterséges intelligencia technológiát használó önvezető autó vagy egy emberi sofőr okozta a balesetet, másképp ítéljük meg a helyzetet. César A. Hidalgo, a Corvinus kutatója az egyetemen szeptember végén megtartott 14. IEEE Nemzetközi Kognitív Infokommunikációs Konferencia plenáris előadásában több hasonló helyzetet és az ezekről alkotott képzeteinket vizsgálta. A Toulouse-i Egyetem Mesterséges és Természetes Intelligencia Intézete (ANITI) és a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies Intézet Kollektív Tanulás Központjának vezetője a gazdasági komplexitás, az adatvizualizáció és az alkalmazott mesterséges intelligencia területén végzett munkájáról ismert. 

 

“A pszichológiánk nagymértékben meghatározza, hogyan látjuk a mesterséges intelligenciát" – állította rögtön előadása elején. A pszichológia azt sugallja, hogy az embereknek az elméjükben különböző modelljeik lehetnek az emberekre és a gépekre vonatkozó érzékelésre, és ezért másképp is fogják kezelni őket. Azáltal, hogy a résztvevőknek olyan forgatókönyveket mutatott, amelyekben a szándékosság, az ártalom és a bekövetkezett rossz szintje változott, a kutató és szerzőtársai erkölcsi funkciókat tudtak kifejleszteni, és láthatták a különbségeket a gépek és az emberek döntéseinek megítélésében. 

 

 

Minél hasonlóbb a gép az emberhez, annál inkább hasonlít döntéseik megítélése is

 

Kiderült, hogy hiba esetén vagy hibáztatjuk, vagy felmentjük az embereket. Más embereket hajlamosak vagyunk a kárt okozó szándékuk észlelt mértéke alapján megítélni. Ezzel szemben a gépeknek nem vagyunk hajlandóak ekkora cselekvőképességet tulajdonítani. "Amikor az emberek a gépek felett ítélkeznek, akkor az eredmény számít a legtöbbet" – magyarázta a professzor. Képzeljünk el például egy katasztrófát, amikor emberek élete forog veszélyben és mentőakciót indítanak a megmentésükre. Kudarc esetén az emberek hajlamosak keményebben megítélni a gépeket, mint a küldetésért felelős embereket. 

 

Így felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy gépet emberhez hasonlónak és nagyfokú cselekvőképességgel rendelkezőnek érzékelünk. A kutató és kollégái randomizált kísérletekben manipulálták az emberek gépekkel kapcsolatos percepcióját, hogy megvizsgálják, vajon az emberek az emberhez hasonlóbb gépeket hasonlóbban ítélik-e meg, mint az embereket. 

 

A kutatók négyféle géptípusra dolgoztak ki különböző leírásokat, és kiderült, hogy a cselekvőképesség és a tapasztalat érzékelése megváltoztatja az ítéletünket. Más szóval, azt akarták kideríteni, mi történik, ha úgy érzékeljük a gépeket, mint amelyek képesek érzéseket megtapasztalni, problémákon gondolkodni és önállóan cselekedni. „Azokat a gépeket, amelyeket közelebb érzékelünk az emberhez, hajlamosak vagyunk az emberhez hasonlóbbnak megítélni" – mesélt a professzor a fő megállapításukról. Megállapította, hogy számos kérdés merülhet fel a kísérletek alapján, mivel a gépekről alkotott képzetünk könnyen manipulálható. 

 

Hidalgo "How Humans Judge Machines" című könyve, amely 2021-ben jelent meg az MIT Press kiadónál, tovább részletezi a témát. Az eredményeket ingyenes online videóelőadásban feldolgozta, amely itt érhető el.