Idén november 9-én, összességében 13. alkalommal adták át Az Év Zöld Nyomdája díjakat. A rangos szakmai elismerést minden évben négy kategóriában ítélik oda, így a nyomdák mellett külön indulhatnak a papírkereskedők, a csomagolóanyag-gyártók és a papírgyártók is. Idén a díjat összesen 12 nyomda érdemelte ki, ezzel elismerve, hogy ezek a vállalkozások tették a szakmában a legtöbbet a környezetért, az egyébként is „zöld” ágazaton belül ők csökkentették a leghatékonyabban tevékenységük ökológiai lábnyomát.
A szakma képviselői eltérő mértékben elhivatottak a környezetvédelem iránt ‒ ezért is érdemes a díjjal elismerni az élen járókat. Ugyanakkor ennek a díjnak nincs egyetlen nyertese. A megmérettetés célja a papír-, nyomda- és csomagolóipar területén végzett kiemelkedő, környezetközpontú vállalatirányítási tevékenység, környezetkímélő technológiák alkalmazásának elismerése, a környezettudatosság fejlesztéséért végzett tudatformáló, valamint kiemelkedő CSR tevékenység példaként állítása ‒ hívta fel a figyelmet a díj kapcsán Tóth Gábor, a díj egyik fővédnökeként is érintett Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezetője. A szakember hozzátette: az esemény egyben alkalom arra is, hogy szót emeljünk a közvéleményben még mindig mélyen gyökerező, a nyomda- és papíriparral kapcsolatos sztereotípiák ellen
Évtizedekkel korábbi, szűklátókörű gondolati panel például, hogy a papírgyártás miatt „fákat vágnak ki”. Azok a fák, amiből korunk papírja készül, a karácsonyfákhoz hasonlóan kifejezetten erre a célra, ültetvényeken termelt növények, tehát a mondat nagyjából annyit jelent, mintha azt mondanánk, hogy az élelmiszergyártás miatt búzát, vagy kukoricát vágnak ki. Így lehetséges például, hogy Európában folyamatosan és régóta nő az erdővel borított területek aránya, miközben a papírfelhasználás is növekszik. A környezetvédelméért is irigyelt Finnország évente és fejenként 380 kg papírt használ, ami több mint négyszerese a magyarországi értéknek.
Miközben például az irodák papírfelhasználása világszerte csökken, a csomagolóipar lendületesen igyekszik átállni a papír használatára, nem véletlenül. Az ipar ‒ helyesen ‒ folyamatos nyomás alatt van a politikai döntéshozók és a közvélemény részéről, hogy minél zöldebb, környezetbarátabb eszközöket hozzon létre. Ez nagyon gyakran abban nyilvánul meg, hogy papír alapanyagra állnak át ott, ahol korábban műanyagot vagy fémet használtak ‒ mutatott rá Tóth Gábor. A papír 100%-ban lebomlik, európai újrahasznosítási aránya pedig 70% körüli, ami semmilyen más csomagolóanyagról nem mondható el. Érdemes továbbá megfigyelni egy-egy termék teljes életciklusát. A digitális eszközök összetevőinek jelentős részét nem lehet gazdaságosan újrahasznosítani, miközben például a mobiltelefonok 85%-a még ötéves sincs.
Az év zöld nyomdája és a másik három ágazati díj tehát arra is minden évben felhívja a figyelmet, hogy a természetes alapanyagokból álló papír „az erdők gyilkosa” titulust évtizedekkel korábban levetkőzve egyre inkább kezd a „föld megmentője” lenni. Ideje tehát másképp gondolkodni erről az ősi anyagról még akkor is, ha nyilvánvalóan mindennek, amit teszünk ezen a világon, van valamekkora ökológiai lábnyoma ‒ zárta szavait a szakember.