Az algoritmikus ajánlások mára egyet jelentenek a platformhasználattal: a személyre szabott tartalmak és hirdetések éppen annyira velejáró elemei online jelenlétünknek, mint a csevegés a barátokkal vagy a posztolás az éppen aktuális utazásunkról. Az ilyen ajánlórendszerek ugyanakkor közel sem hibátlanok. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az online platformok magyarországi digitális szolgáltatási koordinátoraként úgy véli, hogy az uniós szabályozás mellett a felhasználói tudatosság is elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszünk el az ajánlórendszerek útvesztőjében.
A Google-keresés „mágikus” módon eltalálja, hogy milyen típusú városi biciklit szeretnék venni munkába járáshoz. A YouTube „véletlenszerűen” újabb meséket kínál, miközben az altatás fáradságos feladatát végezzük. Az ajánlórendszerek ma már mindennapjaink részei, de érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni ahelyett, hogy átadnánk magunkat az ajánlatok sodrásának.
Miért jelent problémát?
Az algoritmikus torzítás lehetséges káros következménye lehet például, amikor egy HR-csoport által használt önéletrajzszűrő algoritmus egy idő után szisztematikusan kiveszi a női jelentkezőket. Egy másik probléma a véleménybuborékok kialakulása, amikor az algoritmusok az adataink alapján eleve feltételezik, mi érdekel(het) minket, és utána csak néhány, specifikus témakört ajánlanak ki nekünk. Ez persze nem minden esetben káros; például egy önkéntes kutyamentőcsoportnak kifejezetten hasznos lehet, hogy az algoritmus elveszett ebekről szóló posztokat ajánl, ugyanakkor a politikai és előítéleteken alapuló véleménybuborékok különösen károsak nemcsak az egyén, hanem a társadalmi diskurzus és a nyilvános vita egészére nézve is.
Hogyan segíthet a szabályozás?
A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA), amely alapjaiban változtatja meg a platformok működését és átláthatóságát az Európai Unió területén, lehetőséget teremt arra, hogy „opt-outoljunk”, azaz lemondjunk a testreszabott algoritmusok által ajánlott tartalmakról a platformokon – így a Facebookon vagy akár a TikTokon is, illetve megköveteli a platformoktól, hogy tegyék átláthatóvá, hogy mely adataink alapján alakítják ki számunkra a használati felületet. Ezekről részletesen egy korábbi közleményünkben számoltunk be.
Mit tehet még az egyszeri felhasználó?
Lássuk be, nagyon jó dolog, amikor a kereső vagy egy közösségi oldal javaslatot tesz egy-egy termékre, de legyünk vele tisztában, hogy nem az összes jó lehetőséget kínálja fel, hanem azokat, amikért valaki fizetett, hogy megjelenítse nekünk. Mielőtt fontos döntéseket hoznánk meg, érdemes más keresőben, más szolgáltatásban is szétnéznünk.
Az ajánlórendszerek azokon az adatokon alapulnak, amiket a múltban tettünk, amilyen könyveket olvastunk, amilyen zenéket hallgattunk stb. Próbálnak meg- és kiismerni bennünket, és ezek alapján kiszolgálni az igényeinket, amivel azonban csökkentik az új dolgok megismerésének esélyét. A hírfogyasztásban például más emberek véleményének megismerésének, de akár új hobbik felfedezésének is gátat szabhat.
Időnként próbáljunk ki másik szolgáltatást, nézzük meg annak választékát, keressünk egy másik böngészőben. Ha ajánlatot kaptunk egy termékre, vessük össze az árát más oldalak kínálatával. Ha olvasunk egy meglepő hírt, akkor nézzük meg, más weblapokon mit írnak róla.