Egyúttal hangsúlyozta: a bírósági ítéletekben elutasították a lemezkiadó-ipar érveit, hogy a Napster születésétől kezdve illegális. Az ítéletben a lemezkiadó-ipart és a Napstert egyaránt felszólították a teljesítés terheinek megosztására.
A világ legnagyobb lemezkiadói, a Vivendi Universal, a Sony Music, a Universal Music, az EMI Group Plc, a Bertelsmann AG-hoz tartozó BMG Entertainment, és a Warner Music először 1999 decemberében nyújtottak be keresetet a Napster ellen, azzal a váddal, hogy a szerzői jogokkal való kalózkodás paradicsoma, és ez milliárd dolláros nagyságrendben okoz kárt nekik, kieső lemezeladásaik miatt.
Barry elmondta: - A bírósági döntés szerint, ahogyan erre jelzést kapunk a szerzői jogok tulajdonosaitól, rendszerünk határain belül mindent megteszünk, hogy szerzői jogú anyagaikat kizárjuk a cserélhetők közül.
A Napster olyan szervert működtet, amelyről az interneten keresztül ingyenesen lehet digitálisan tárolt zenei felvételeket letölteni személyi számítógépekre. Ez gyakorlatilag zenei cserepiac, ahol más használók zenei anyagai közül szabadon lehívható és a saját bázisba tölthető a kívánt zeneszám.
A Bertelsmann cég, BMG Entertainment nevű zenei vállalkozása révén, tavaly novemberben stratégiai partnerségre lépett a Napsterrel, rést ütve ezzel a lemezkiadók egységén. Az együttműködési megállapodás alapján a maga részéről vissza is vonta a Napster elleni keresetet.
A Napster a Bertelsmannal közösen megvizsgálva, hogy miként lehetne a lemezkiadók számára is elfogadhatóvá tenni a Napster létét, azt találta, hogy a szolgáltatás még előfizetési díjért is érdeklődésre tartana számot. A Napstert nyártól szeretnék fizetőssé tenni, egyelőre vizsgálják, hogy milyen díj lenne elfogadható. Korábbi nyilatkozatokból a havi öt dollár körüli összeg látszik a legvalószínűbbnek.