„Azt látjuk, hogy a kkv-szektor egyre nehezebben tud lépést tartani a munkaerő drágulásával. Januártól 15%-kal emelkedett a minimálbér, és ha a hivatalos, 17,6%-os inflációra gondolunk, akkor sok helyen ennél is nagyobb emelést várhatnak el a dolgozók. Ha ehhez hozzátesszük a számos iparágat érintő munkaerőhiányt, akkor az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak az automatizáció tűnik” – kezdte Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

 

Az eredetileg a nyomdaiparban tevékenykedő cég több mint egy éve alapította meg robotüzletágát, és integrátorokkal együttműködve ipari robotokkal, robotkarokkal, automata targoncákkal kapcsolatos projekteket valósítanak meg a legkülönfélébb szektorokban; a robotizáció ugyanis minden ágazatot érint, ha nem is egyformán. A McKinsey&Company már egy 2018-as tanulmányában úgy kalkulált, hogy Magyarországon a termelésben dolgozók feladatainak 82%-a automatizálható, az anyagmozgatás, szállítás terén pedig ez az arány 74%. Markos András szerint belátható időn belül ilyen mértékben nem alakítják át a robotok a hazai munkahelyeket, de a következő 5 évben minden iparágban megjelennek majd, főként, hogy a mostani uniós támogatási ciklusban az automatizáció is az alapelvárások közt van.

 

 

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2022-ben publikált jelentésében tért ki az ipari robotok magyarországi elterjedésére: a hazai gyártóiparban ekkor 10 ezer dolgozóra 115 robot jutott, ami némi meglepetésre szinte azonos volt az Egyesült Királyság számaival, a korábbi esztendők adataival összevetve pedig évi nagyjából 11%-os növekedést jentett. Mivel a trend töretlen, mostanra minden 70. gyártóipari munkásra juthat 1 robot itthon. A globális átlag a riport szerint 141 volt, amit a környező országok közül Szlovákia (143), Csehország (168), Ausztria (196) és Szlovénia is (249) felülmúlt, míg Lengyelország (63), Románia (33) és Bulgária (23) számai jócskán elmaradtak a 115-ös magyar értéktől.

 

A beruházások kapcsán a szakember elmondta: főszabályként 1 robot 1 műszakban 1 ember munkáját képes kiváltani, de akadt olyan projektjük, ahol a technológia bevezetése után 4 helyett 1 fő is elég volt egy rakodási feladatra. Mindez nem szükségszerűen jelenti az érintett alkalmazottak leépítését, sőt. „Számunkra pont azért érdekes ez a terület, mert a kollaboratív robotok jellemzően olyan tevékenységi körökből váltják ki az embereket, amiket eleve nem szívesen végeznek. A végtelen ismétlődésre épülő, monoton, gyakran nehéz fizikai munkák helyett így van lehetősége a cégnek átcsoportosítani a dolgozóit magasabb hozzáadott értékű munkakörökbe, ami számukra is vonzóbb lesz. Innen nézve a munkaerő megtartásának egyik fő eszköze lehet a robotizáció, amely az éjszakai és hétvégi műszakok »átvállalásával« is javíthatja a dolgozói jólétet” – fejtette ki Markos András.

 

 

A márciustól egy iparirobot-webshopot is indító Hesse Robot vezetője végezetül hozzáfűzte, mivel az ember-robot együttműködés idehaza is egyre meghatározóbb lesz, érdemes lenne az oktatásba is minél inkább beépíteni az ezzel kapcsolatos tudás fejlesztését. „Mindez jelentős kihívás, hisz a legnagyobb, kínai gyártópartnerünk például évente kétszer végez komolyabb fejlesztéseket a robotjain, az ilyesmit pedig szinte lehetetlen lekövetni sztenderd tananyagokkal. Az oktatásnak így az alapok lerakásában, az ember-robot kollaboráció természetessé tételében lehet szerepe, a naprakész tudás átadása pedig a vállalatok feladata, egyben érdeke lesz” – zárta szavait a Hesse Trade Kft. ügyvezető-tulajdonosa.