Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

forrás: Prím Online, 2024. április 29. 11:38

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. 

A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

 

Hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

 

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését. 

 

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

 

Mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók? 

 

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

 

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

 

 

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének” – nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

 

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

 

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

 

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

 

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

 

Elvárások vs. valóság 

 

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

 

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

 

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg. 

 

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

  

Nem minden szektor egyformán vonzó

 

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

 

 

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői. 

 

Pénz, pénz, pénz

 

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

 

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben. 

 

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

 

 

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

 

Stabilizálódó fluktuációs szint

 

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

 

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%). 

 

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét” – mondja Baja Sándor.

 

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a. 

 

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre” – nyilatkozta a szakember.

 

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést. 

 

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

 

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

 

 

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

 

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

 

 

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

 

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

 

Fontos a tovább- és átképzés

 

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban. 

 

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

 

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

 

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti” – nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

1. LEGO      

2. BT (British Telecommunications)   

3. Mercedes-Benz

 

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi

Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri

Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank

Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL

Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis 

Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels

Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola

Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.

Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom

Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air

Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems

Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport