A „Safeguarding children in the digital world" című rendezvény érintette az online pornográf tartalmak fogyasztásának problémáit, a gyermekek online magatartásainak elemzését, az Európai Unió szabályozási perspektíváit és az Internet Hotline tevékenységének bemutatását is.

 

Varga Árpád, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzője az Európai Unió szabályozási kihívásairól számolt be a szolgáltatók gyermekpornográfia feltárására irányuló tevékenységének formálódásáról. Hangsúlyozta: „a gyermekek kizsákmányolásának megakadályozását az elkövetők online kommunikációjának monitorozási lehetőségei is szavatolják, mindazonáltal a jogalkotás során számolni kell az állampolgárok adatvédelmi jogainak tiszteletben tartásával is”.

 

Varga Árpád a gyermekek szexuális kizsákmányolását megvalósító cselekmények és az így keletkezett tartalmak terjedésének megakadályozásáról is beszélt. Előadásában a 2011/93/EU irányelv elfogadásával kezdetét vevő folyamatokat, így az egységes bűntetőjogi szabályalkotást és azt követően az elektronikus szolgáltatások felelősségi szabályainak alakulását tárta fel. Az NMHH szakembere felhívta a figyelmet arra, hogy a formálódó szabályozás az online szolgáltatások számára szigorú kívánalmakat jelenthet, amely a gyermekpornográfia önkéntes feltárásától eltávolodva konkrét kockázatértékelési és jelentéstételi követelmények bevezetését is megkívánja. Sőt, e követelmények kiegészülhetnek a tartalmak eltávolításával, egyes szolgáltatások ideiglenes felfüggesztésével és URL-blokkolással is. Varga Árpád nagy lépésnek nevezte, hogy a jövőben létrejöhet egy egységes európai koordinációs központ (EUCSA), amely a már ismert gyermekpornográf tartalmak elemzésében és az új jogsértések feltárásában nyújthat előrelépést. Leszögezte ugyanakkor, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos új szabályozási célok számos problémát felvetnek, hiszen nem csupán a gyermekpornográf hálózatok megfigyelését, de az állampolgárok személyes adatainak rendszerezését is lehetővé teszik.

 

Csalár Dorina, az IH osztályvezetője a gyermekpornográfia kategória esetén alkalmazott speciális eljárásokról beszélt, valamint kitért a hotline-elemzői munka nehézségeire is.

 

„A legfontosabb, hogy a gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakkal kapcsolatos jelzések esetében egy munkanapon belül megvizsgáljuk a bejelentésben szereplő URL-címet, és megtesszük a szükséges lépéseket. Ha magyar szerveren elérhető a tartalom, és felmerülhet a gyermekpornográfia bűncselekményének gyanúja, akkor a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítjuk, ha külföldi szerveren elérhető, akkor a tartalmat tároló országban működő hotline-nak küldjük tovább az INHOPE által létrehozott felületen, az ICCAM-en keresztül. Az elemzői munka számos kihívás elé állítja az Internet Hotline kollégáit. A nehéz, súlyos tartalmak megtekintése traumatizáló hatással lehet a munkatársakra. Az NMHH biztosítja, hogy az elemzők havi rendszerességgel részt vehessenek csoportos pszichológiai tanácsadáson (szupervízión) és egyéni pszichológiai tanácsadáson is” – mondta az IH osztályvezetője, aki azt is elárulta, hogy az IH-elemzők különböző szabályok mentén végzik a munkájukat, így például a traumatizáló hatás csökkentése érdekében a videókat hang bekapcsolása nélkül ajánlott vizsgálni.

 

Csalár Dorina elmondta: az Internet Hotline-nál hisznek abban, hogy minden bejelentés számít, hiszen egy esélyt jelent egyrészt arra, hogy egy gyermek szabadulhasson a bántalmazó környezetből, másrészt arra, hogy a bántalmazását rögzítő tartalom mielőbb elérhetetlenné válhasson a hotline-ok, a nyomozó hatóságok és a szolgáltatók munkájának és együttműködésének köszönhetően.

 

Nyitókép: ELTE