Az iparban jelenleg főként az emberi karra emlékeztető robotokat használnak. Ilyen robotkarokat vetnek be például hegesztéshez, festéshez és összeszereléshez. Emellett Cobotok (Collaborative Robots, azaz együttműködő robotok) szolgálnak többek között minőségellenőrzésre. 

 

A humanoid robotok felépítése ugyanakkor az emberi testre hasonlít, ráadásul ugyanolyan magasak és nehezek, és úgy mozognak, mint mi. Ez teszi őket különösen alkalmassá arra, hogy az emberekre tervezett környezetben dolgozzanak.

 

Az első kísérleti projektek az autóiparban már folyamatban vannak. A Mercedes például az amerikai Apptronik gyártó egyik modelljét teszteli: az Apollónak nevezett robot 1 méter 73 centiméter magas, 73 kilogramm súlyú és 25 kilogrammot képes felemelni. A gyártásban fogják használni, például arra, hogy odavigye a szerelőkészleteket a munkásoknak. Emellett azonban számos más lehetőség is van. A humanoid robotok elsősorban a munkaigényes, fizikailag megterhelő és ismétlődő feladatokat végezhetik el a termelésben és a logisztikában. 

 

Freepik

 

Jelenleg az emberhez hasonló robotok drágábbak, mint más ipari robotok. „Számításaink szerint a piaci bevezetéskor 80 000 eurós átlagár várható. Ehhez jönnek még hozzá az évi 4-5 ezer euró körüli karbantartási és üzemeltetési költségek. A sorozatgyártás miatt azonban 2030-ra várhatóan 48 000 euróra csökken az átlagos beszerzési ár” – mondja Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a Járműipari Kompetenciaközpont vezetője.

 

A humanoid robotokra fordított beruházás azonban már kezdetben gyorsan megtérül: a beszerzési ártól függően kevesebb mint 1,36 év lesz. A következő években pedig drasztikusan csökkenni fog, köszönhetően a műszaki fejlődésnek. 

 

Középtávon a humanoid robotok a manuális feladatok több mint 50 százalékát vehetik át a termelésben. Elvégezhetik az olyan ismétlődő, fizikailag nehéz munkákat, amelyeknél munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, és segíthetnek a magasan képzett munkatársak tehermentesítésében.