A Marketing Centrum és más kutatóintézetek személyes megkérdezésen alapuló felmérései alapján a felnőtt lakosság 14%-ára tehető az interneteléréssel elvileg rendelkezők és 9%-ra a valamilyen gyakorisággal internetezők aránya. A CyberScope válaszadóinak döntő hányada egy ennél is szűkebb csoportból, az aktív – hetente többször vagy naponta – internetezők köréből kerül ki. A CyberScope válaszadók 97%-a aktív internetező: 69% naponta, 28% pedig hetente többször használja az internetet. Az aktív internetezők csoportja a magyar lakosság 5-6%-át teszi ki. A több mint 7000 válaszadó az aktív magyar internetezők több mint 1%-át teszi ki, ami kiemelkedően magas adatfelvételi arányt jelent.

A felmérés alapján megállapítható, hogy az internet legaktívabb magyar használói között továbbra is a férfiak erőteljes dominanciája jellemző, a válaszadók több mint kétharmada férfi (70%). Ugyanakkor a tendenciák azt mutatják, hogy a nők aránya fokozatosan emelkedik az aktív internetezők körében. Az internetezők táborához az utóbbi fél évben csatlakozóknak már közel 40%-a nő.

Az adatokból kitűnik, hogy minél régebben internetezik valaki, annál gyakrabban használja a világhálót. A már több mint három éve netezők döntő többsége (83%) naponta belép a világhálózatba, míg a kevesebb mint egy éve netezőknek csupán felére igaz ez (52%). A heti néhány alkalommal végrehajtott internetezés elsősorban őket, a kevesebb mint egy éve „böngészőket” jellemzi (40%). Ez az adat alátámasztja azt a közkeletű nézetet, miszerint a „hálózat beszippantja az embert”, hiszen minél régebben netezik valaki, annál valószínűbb, hogy naponta használja a világhálót. Az aktív internetezők hetente legjellemzőbben 2-5 órát töltenek a hálón, erről számol be az internetezők negyede (24%). Míg a válaszadók ötöde hetente több mint 20 órát tölt a világhálón, addig csupán 4 százalékuk állítja azt, hogy hetente maximum egy órát internetezik.

A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a netpolgárok mire használják a világhálót. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az internet legáltalánosabb használatában a legfontosabb funkció a levelezés (78%), a keresőprogramok használata (65%), a dokumentumok és egyéb file-ok küldözgetése (47 és 44%), az on-line újságok olvasása (45%), valamint különböző programok letöltése (41%). A neten keresztül történő vásárlás még nem igazán elterjedt jelenség Magyarországon. A kérdezetteknek csupán 2 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen a világhálón keresztül intéz bizonyos vásárlásokat. A válaszadók cáfolták azt a sztereotípiát, hogy az internet csak a szexoldalak kukkolására szolgál. Az aktív internetezők körében legalábbis nem gyakori a világháló ilyen használata: erotikus oldalak nézegetésével csak 15%-uk tölti az idejét.

A válaszadók az átlagosnál jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek: 42 százalékuk főiskolai oklevéllel vagy egyetemi diplomával bír, további 15 százalékuk pedig főiskolai vagy egyetemi hallgató. A foglalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a szellemi munkát végzők meglehetős túlsúlyban vannak az internet használói között. A netezők közel kétötöde beosztott értelmiségiként dolgozik (38%), 17 százalékuk egyéb szellemi tevékenységet űz, 15 százalékuk középvezető és tizedük felső vezető. Fizikai jellegű munkát a dolgozó internetezők hét százaléka végez.

A kutatás során a kérdezettek anyagi helyzetét és bizonyos technikai és használati eszközökkel való ellátottsággal is mérték. Ez alapján kitűnik, hogy az aktív internetezők túlnyomó többsége vagyonosabb az átlagnál. Többségük saját számítógéppel, mobiltelefonnal, CD-lejátszóval rendelkezik.