A Bosch Magyarország Podcast tizedik, jubileumi adásában a kiképzés legnehezebb és legizgalmasabb pillanatait osztják meg a hallgatókkal, és szó esik a magyar űrhajós küldetés részleteiről is. A podcast szakértő vendégeként Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ csapatvezetője pedig betekintést enged a vállalat űripari fejlesztéseibe is.

 

Kapu Tibor és Cserényi Gyula élete az elmúlt két évben gyökeres fordulatot vett. Az utóbbi hetek egyik legnagyobb híre volt, hogy Tibor kutatóűrhajósként, Gyula pedig tartalékos kutatóűrhajósként képviselheti Magyarországot a nemzetközi küldetésben. A Bosch podcastjának legfrissebb adásából kiderül, hogy a két mérnököt nemcsak az álmaik, a közös cél és küzdelem köti össze: korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén. Gyula 10 évig erősítette a Bosch helyi csapatát, míg Tibor a Hatvanban töltött évek után a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője mellett dolgozott. A Bosch Magyarország podcastjának jubileumi adásában Kapu Tibor kutatóűrhajóssal, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóssal, valamint Orbán Aladárral, a Bosch csapatvezetőjével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.

 

Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós, korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén (Forrás: Bosch)

 

Magyar kutatók, magyar műszerek, magyar kísérletek a világűrben

 

A következő magyar űrhajós kiválasztását nagy érdeklődés övezte hazánkban. A Bosch friss podcastjából megtudhatjuk, hogy a HUNOR-program egyik fontos célja a kutatás-fejlesztés: a kiválasztott űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vesz részt a küldetésben. A magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén űripari referenciát szerezhetnek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. „Az űrben olyan kutatásokra nyílik lehetőség, amelyekre a hazai tudósoknak, kutatóknak csak 5-10 év múlva nyílna lehetősége” – mutat rá Cserényi Gyula.

 

A Bosch Magyarország Podcast „A Boschtól az űrállomásig vezető út” c. epizódjának felvétele – Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós (Forrás: Bosch)

 

Mars-helikopter, műhold-stabilizáló, zajszonda – Bosch innovációk az űrkutatásban

 

A Bosch is széleskörű űripari referenciával rendelkezik: bár nem ez a fő profilja, a vállalat már a nyolcvanas évektől részt vett az űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – tudhatjuk meg a podcastból. A Bosch többek között egy műholdstabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, ami eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az űrben is bevethető.

 

A jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas potenciált jelentő, űriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket – árulja el a podcastban Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának csapatvezetője.

 

A Bosch közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben, melyek egyike az esetleges meghibásodások kiszűrését segíti elő a Nemzetközi Űrállomáson (Forrás: Bosch)

 

Ehető űrnövények, sugárvédelem, űrorvoslás – ebben is segíthet a magyar űrküldetés

 

Az űrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt például a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató – hangzik el a podcastban. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az űrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly, mondja el Cserényi Gyula. A Nemzetközi Űrállomás két speciális jellemzővel bír, ami egyedülálló a tudomány számára: ez a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben „vizsgáznak” majd.  

 

A HUNOR-program 5 alapkísérlet köré épül: gyógyszereket tesztelnek, „felrepül” az űrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag, valamint az űrorvoslás területén is zajlik majd átfogó kutatás. Emellett mérik az űrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, továbbá a kutatások között fontos szerepe van a sugárzás mérésének is. „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszernek számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastban. És végül, de nem utolsósorban a program részeként olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is a célok között szerepel, amely az űrben tapasztalható extrém körülményeket is kibírja. 

 

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából (Forrás: Bosch)

 

Extrém terhelés: a Gripen-teszttől az alvás- és ételmegvonásig

 

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről is izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából. A jelentkezők kognitív képességeit, térlátását, memóriáját több körben is tesztelték, átfogó pszichológiai, majd minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azok számára következett a Gripen-repülés, ahol a szervezetük G-terhelésekre adott reakcióját vizsgálták. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljes izolációban zajló tesztek, majd az USA-ban zajló tréningek.

 

Kapu Tibor és Cserényi Gyula a podcastban az idáig vezető útról és személyes fejlődésükről is beszélnek: a Boschnál eltöltött éveik alatt olyan kompetenciákat – így például a kommunikációt, a csapatmunkát, és a változásmenedzsmentet – sajátítottak el, amelyekre a kiképzés során is nagyban támaszkodhattak.