A közelmúltban megjelent "Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány" című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

 

"Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarzág megteremtésére" – mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

 

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

 

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.