Két szemeszteren keresztül kísérelték meg matematikai kurzusaikon ChatGPT-szerű mesterséges intelligencia használatát a Corvinus oktatói: diákjaik mindvégig szabadon használhatták feladataik elkészítéséhez, sőt, vizsgáikhoz is a MI-t. Az eredmény a két oktatót is meglepte: csökkent a hallgatók motivációja és a csoport általános tudásszintje, valamint jobban kiéleződtek a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségek is.
A mesterséges intelligencia rövidesen teljesen átalakíthatja az oktatás kereteit, és ennek a folyamatnak jócskán lesznek negatív hatásai a tudáselsajátítás eddig megszokott módjára. Ebben látják a MI legfőbb veszélyét az oktatásban a Corvinus tanárai, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs, akik matematikai kurzusaikon két féléven keresztül korlátlanul engedték hallgatóiknak a ChatGPT-hez hasonló eszközök használatát. A két oktató a hallgatók motivációjának növekedését várta a mesterséges intelligencia használatának lehetővé tételétől, de pont az ellenkező hatást érték el vele.
A jók nem nyernek
„A rosszabb tanulók örültek a könnyebb megoldási útnak, a jó tanulók pedig rájöttek, hogy kevesebb energiabefektetéssel is elérhetik ugyanazt az eredményt, ezért nem is fáradoztak tovább a hagyományos tanulási módszerekkel” – mondja Benedek Márton, és hozzáteszi, hogy a feladatok mesterséges intelligenciával való megoldása során pont az alkotás, hibázás és a megértés fontos fázisai vesztek ki a tanulási folyamatból.
2023 tavaszán − a Corvinus oktatóinak első MI-t beengedő kurzusán – még csak pár hónapja jelent meg a ChatGPT, ekkor még alig néhány hallgató használta ezt az eszközt. Az egy évvel később megtartott kurzusukon azonban már szinte minden hallgató alkalmazta a ChatGPT-szerű platformokat. Egy év alatt olyan elterjedtté vált a mesterséges intelligencia használata és annyit finomodtak ezek az eszközök, hogy a hallgatók többsége vakon rábízta magát, és meg sem próbálta megérteni a feladatok megoldásához vezető folyamatot.
„A mesterséges intelligencia kiváltotta a problémákra megoldást kereső folyamatot, pedig a tudáselsajátítás során a folyamat megértése sokkal fontosabb lett volna, mint maga a megoldás” – magyarázza Sziklai R. Balázs. Megjegyezte, hogy azon hallgatók nagy részének, akik tökéletes vizsgát adtak le az MI használatával, a pontszámaik kézhez kapásáig elképzelésük sem volt, hogy hogyan teljesítettek 0% és 100% között.
Tehetős hallgatók előnyben
Ráadásul a hallgatók általános tudásszintje és motivációjuk csökkenése mellett a MI intenzív használata jobban kiélezheti a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségeket is. A tehetősebb hallgatók ugyanis, akik a ChatGPT-szerű eszközök fejlettebb, előfizetéses változataihoz is hozzáférnek, sokkal jobb beadandókat készíthetnek, mint az ingyenes verziókat használó társaik.
Benedek Márton és Sziklai R. Balázs negatív tapasztalataik ellenére sem a tiltásban látják a megoldást, de azt mindenképpen szükségesnek tartják, hogy észszerűen korlátozzák a MI-alapú eszközöket az oktatásban: „az ideális cél szerintünk az lenne, ha a hallgatók úgy tudnák használni ezeket az eszközöket, hogy közben tisztában vannak vele, mi alapján hoz ki egy-egy megoldást a ChatGPT, illetve érzékeljék és korrigálni tudják, ha hibázik egy feladat megoldásánál a mesterséges intelligencia. Azt tapasztaltuk, hogy ha egy hallgató csak rányomott a START gombra és teljesen rábízta magát a ChatGPT-re, akkor nem tudta jól felmérni a probléma súlyát, és végül már abban sem volt biztos, hogy a ChatGPT helyes megoldást adott-e ki” – teszi hozzá Sziklai R. Balázs.