Bár az Európai Unió komoly összegeket fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a minőségi internetelérés biztosítására, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával. Franciaországban tavaly a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal, amely a legmagasabb minőségű internetelérést képes biztosítani. Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón napi rendszerességgel.

 

Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni: a 2023-as adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, miközben a 16–74 éves lakosság 88 százaléka használja napi szinten az internetet, amivel a ranglista tizedik helyét nyertük el. Ugyanebben az évben Ausztria csupán 84 százalékos eredményt ért el, amivel a tizenhatodik helyre került. Az internethasználók arányát tekintve tehát nemcsak beértük, de meg is előztük a nemzetek közötti összehasonlításban örök példaképként elénk állított nyugati szomszédunkat.

 

 

A viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban: 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég, Ausztria pedig még bőven előttünk járt, hiszen sógorainknál ekkor már elérte a 68 százalékot a napi internethasználók aránya.

 

Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya. Ez azt mutatja, hogy hazánknak is van lehetősége a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van: miközben az említett skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy európai összehasonlításban ez sem rossz arány, hiszen például Ausztriában az idősebbek csupán 66 százaléka, Lengyelországban pedig alig 52 százalékuk internethasználó.

 

A hatvanas-hetvenes korosztályban az internet világából kimaradók döntő részben nem tudatos távolságtartók, egyszerűen még nem volt alkalmuk vagy lehetőségük belekóstolni az internet világába, és megismerni, mennyi mindent lehet elérni vagy elintézni a világháló segítségével.

 

Az alábbi videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője beszél: