A technológia fejlődésével egyre kifinomultabbak lesznek a pénzügyi bűncselekmények, ami a szolgáltatókat is új feladatok elé állítja. Nem lehet ugyanis a jól bevált módszerekkel küzdeni a bűnözés visszaszorításáért, egyre összetettebb modellekre van szükség. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia ezekben a modellekben kiemelt szerepet játszhat meggyorsítva az adatok feldolgozását. A technológia mellett más tényezők is a változás irányába hatnak: a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos szabályozás folyamatosan szigorodik, továbbá folyamatosan változik a pénzügyi szolgáltatások piaca az új, gyorsabb, határokon átnyúló szereplők megjelenésével.

 

Ma már nem elég csak a tranzakciók ellenőrzése

 

Az iparág változása miatt ma már nem elég a hagyományos monitorozási megközelítést alkalmazniuk a szolgáltatóknak; a korábbinál kifinomultabb modelleket kell használniuk. Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az új és egyre fejlődő pénzügyi fenyegetésekkel, össze kell kapcsolniuk a belső és külső információforrásokat, össze kell vonniuk az ügyfélátvilágításokat a megfigyeléssel, és biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzési rendszer gyorsan tudjon reagálni a kockázatok változásaira.

 

„A korábbi egyszerű modellnek több hátránya volt. Ilyen például a téves (fals pozitív) riasztások magas aránya, ami gyakran a 90 százalékot is meghaladta. Kifejezetten költséges volt a megoldások bevezetése, tesztelése és üzemeltetése. A manuális ellenőrzésben további problémát jelentett az emberi hibák magas kockázata, illetve nehézségekbe ütközött az ügyfelek elvárt és tényleges viselkedésének összekapcsolása” – mondta el Horváth Csaba, a Deloitte Pénzügyi Bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője. 

 

 

Vagyis a szolgáltatóknak jelentős költségük keletkezett abból, hogy megfeleljenek a szigorodó szabályozásnak, viszont az erőfeszítésekhez képest csak gyengébb eredményeket tudtak felmutatni a bűncselekmények megelőzésével szemben. 

 

Hogyan lehet olcsóbb és hatékonyabb az ellenőrzés?

 

Egy olcsóbb és hatékonyabb ellenőrzési módhoz az összes releváns kockázatot egységesen, ügyfélközpontúan kell vizsgálni. Ennek lényege, hogy az ügyfelek várható és tényleges viselkedése alakítja ki a pénzügyi bűnözéssel, csalásokkal, kiberbűnözéssel és szankciókkal kapcsolatos kockázati indikátorokat, ezeket összefüggésükben szükséges részletesen elemezni. 

 

A gyakorlatban a sikeresebb ellenőrzéshez szükséges a rendelkezésre álló kockázati területek konszolidálása, valamint egyetlen egységes ügyfélkockázati pontszám bevezetése és folyamatos nyomon követése. Fontos a dinamikus ügyfélszegmentáció alkalmazása, hogy a modern technológia használatával csökkenjen a téves riasztások száma, és világosan le kell fektetni az ügyfélszegmentáció szabályait. Az utolsó szükséges lépésként pedig kiemelten fontos a visszacsatolások hatékonyságának javítása. 

 

Az új ügyfélellenőrzési rendszer bevezetésével hatékonyabb és olcsóbb lehet a pénzügyi bűncselekmények feltárása. A kockázati mutatók egységesítésével hatékonyabbá válhat az ügyfélkockázatok megértése. Ez elősegítheti a legfontosabb kockázati területek azonosítását, így az erőforrásokat is könnyebb azokra csoportosítani. 

 

A javasolt változtatások bevezetése csökkentheti a szabályozási kockázatokat is. A közelmúltban néhány európai és brit végrehajtási eljárás során a megállapítások felhívták a figyelmet arra, hogy az ügyfél-átvilágítás és / vagy megfigyelés során számos gyanús jelet azonosítottak, de a pénzintézet ezeket nem kapcsolta össze, vagy nem lépett fel ellenük. Ezt követően az Európai Bankhatóság (EBH) holisztikus, kockázatalapú megközelítést javasol az összes pénzmosási / terrorizmusfinanszírozási kockázatra vonatkozóan, mind egyéni, ügyfélszintű, mind vállalati szinten. Hasonló következtetésre jutott a brit pénzügyi felügyelet (FCA) is, mely szintén a hiányosságokra hívta fel a figyelmet. 

 

Összességében a felvázolt új, ügyfélközpontú rendszer bevezetése az intelligencia-alapú kockázatértékeléssel és az ügyfélátvilágítás dinamikusabb megközelítésével kombinálva a pénzügyi bűnözés integráltabb, hatékonyabb és eredményesebb megközelítését teszi lehetővé. Ez hozzájárulhat az átalakított operatív kapacitás kihasználásához, valamint elősegítheti a jobb és gyorsabb információmegosztást mind vállalaton belül mind pedig a közszféra szervei (rendőrség, bűnüldöző szervek és pénzügyi információs egységek) felé.