Ugyanez a helyzet az alkalmazásokkal: mit lehet még belezsúfolni a mobiltelefonba, hogy az nélkülözhetetlen legyen, és ne csak mint telefon, hanem akár mint biztonsági berendezés is működjön.
A tét óriási. Bár a hordozható eszközök piaca ma még leginkább a személyi számítógépek elterjedésének húsz évvel ezelőttre tehető kezdeti állapotát tükrözi - az eladások eltörpülnek a PC-ké mellett -, hamarosan óriási, több tízmilliárdos üzlet válhat belőle. A felmérések szerint 2003-ra a tavalyihoz képest 728 százalékkal nő majd a vezeték nélküli eszközöket használók száma világszerte.
A drótnélküli internethasználat ma még gyerekcipőben jár a WAP-féle, gyenge grafikájú ügyetlenkedéssel, ám nem kell neki tizenöt év - mint a számítógépes képernyőn megjelenő webes felületeknek -, hogy hasonló színvonalra fejlődjön. Akkor pedig valóban "királyság" lesz uralni a drótnélküli szoftverpiacot.
A trón várományosai
Jelenleg több esélyes van, az egyik közülük az Openwave Systems, amely a WAP-technológiát kifejlesztő Phone.com és a Software.com egyesüléséből jött létre.
Az Openwave igen agresszíven nyomul, és gyűjti az alkalmazások fejlesztőit: természetesen saját böngészőprogramját akarja szabványként elfogadtatni. Hiszen ez a lényeg: a böngésző, amellyel a telefon vagy palmtop a hálózatra csatlakozik. A nagyobb mobiltelefon-szolgáltatók már ezt használják. A Motorola eközben a CollabNettel társult, hogy saját rendszeréhez, az IDEN-hez szoftverfejlesztő eszközöket készítsen. A Java a drótnélküli piacon is jelen van: a Sun úgy gondolja, hogy a Java 2 Micro Edititon (J2ME) népszerű lehet a két és fél millió jelenlegi Java-használó között.
A piac legfrissebben színre lépett szereplője a Qualcomm nevű mobiltelefonos óriás. A cég február elején jelentette be új drótnélküli internet- és szoftverfejlesztő technológiáját, amely BREW névre (Binary Runtime Environment for Wireless) hallgat. A cél természetesen az, hogy bármely mobiltelefonra lehessen alkalmazásokat írni a BREW-környezet segítségével. A cég piacbővítési szándékkal fogott bele a technológiai fejlesztésbe: a mobiltelefonra és kézieszközökre szoftvereket letöltő, egyelőre elsősorban európai üzletembereket, fiatalokat célozza meg. A Qualcommot, bár a magyar fülnek talán ismeretlenül hangzik, nem érdemes kézlegyintéssel elintézni, hiszen az ő fejlesztése a GSM-mel konkuráló CDMA adatátviteli technológia. (Bevételük többsége egyébként ebből származik, és hasonló sikert remélnek a BREW-től is.) A szakértők máris elismeréssel nyilatkoznak a vállalat húzásáról, amellyel a jövő fejlődő iparágába tett elegáns entrée-t.
Óriások fognak össze
A friss rendszernek azonban hatalmas versenytárs ellen kell kiállnia. A múlt hónap közepén konferenciát tartó Symbian egyesülés az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a Matsushita és a Psion közös akaratából jött létre. A szervezet célja a szabványosítás és a kézieszközök, illetve a "smart", okos mobiltelefonok új generációjának megteremtése. Bár meglepőnek tűnhet, hogy ilyen komoly versenytársak összefogtak egymással, a furcsaság csak fokozódik, hiszen a legfrissebb fejlemény az, hogy az IBM is együttműködési megállapodást kötött a Symbiannel. Az egyesülés mobiltelefonjaira és egyéb eszközeire ír alkalmazásokat az IBM, amelyek révén internetcsatlakozás nélkül lesznek képesek a felhasználók vállalati hálózatokról és a webről adatokat letölteni. A Palm Computing pedig az egyesülés egyik legnagyobb cégével, a Nokiával kötött szerződést, amelyben vállalja, hogy palmtopjaiban a Symbian technológiáját használja. Még az alapvetően a Symbian versenytársának tartott Microsoft is együttműködik az Ericssonnal - közösen fejlesztenek ki drótnélküli webes eszközöket.
A Symbian standardizálásra váró platformja az EPOC technológián alapszik. Szoftverplatformról van szó, amelyre információs szolgáltatásokat, alkalmazásokat, programokat, fejlesztéseket lehet alapozni. Amit a vállalkozás Generic Technology néven illet, az olyan rendszert jelent, amely négyféle program- és tartalomfejlesztési módot kínál (C++, Java, WAP és webes), TCP/IP, WAP, GSM, Bluetooth, IrDA protokollokat, alkalmazkodást a PC-hez, gazdag választékot alkalmazásokból, valamint az információk hálózatosítását. Utóbbi azt jelenti, hogy a jelenlegi szokások szerint a mobiltelefonon, laptopon tárolt adatbázisokat, címlistákat, dátumokat a hálózatra töltheti a felhasználó. Ezután azt bárhol elérheti, megjelenítheti a kocsi komputerén vagy a - már gyártott - digitális hűtőszekrény képernyőjén. A Symbian két készüléket is kifejlesztett Quartz és Crystal néven; ezeken mindent, amit a későbbi masinák tudni fognak, be lehet mutatni. Természetesen a Nokia vagy az Ericsson új designjai is a projekt részei lettek (ld. képeinket). A platform új verziója, a 6.1 még az első félévben megjelenik, több úgynevezett Smartphone termékkel együtt.
Alkalmazások vására
Nemcsak az "operációs rendszer", hiányzik a drótnélküli piacról, hanem az alkalmazások is. A Zdnet egyik cikke szerint a mobiltelefonokon, palmtopokon leginkább e-mailezés folyik, és ebben ki is merül az új termékek használata. Márpedig ennél többet tudhatnának ezek az eszközök, arról nem is beszélve, milyen hosszadalmas a telefon billentyűzetével mailt írni és küldeni.
Ezért igyekeznek egyre többen kihasználni a lehetőségeket. A Sprint PCS nevű mobiltelefoncég például olyan szoftvert fejlesztetett ki a Wireless Knowledge nevű vállalattal, amelynek segítségével mozgó ügynökei rákapcsolódhatnak a vállalati hálózatra, megnézhetik a raktárkészletet, a belső kapcsolódású adatbázisokat. Egy kisvállalkozás, a TelEvoke egészen más irányban gondolkodik: a navigációhoz használt GPS-t (Global Positioning System) akarja biztonsági célokra használni. Az elgondolás lényege, hogy a nagy autóriasztó-gyártó cégekkel karöltve lopás elleni és nyomkövető rendszert fejleszt. A mobiltelefonba építhető, GPS alapú TelEvoke értesíti gazdáját, ha valaki kulcs nélkül nyitja ki autóját, vagy ha elhagy egy bizonyos földrajzi területet. Mi több, online is nyomon lehet követni a kocsit, e-mailben vagy telefonon le lehet kérni a koordinátáit. Amíg a rendőrség odaér, a távolból le lehet állítani a motort, be lehet kapcsolni a dudát, és bezárni az ajtókat.
A szerkezet nem is drága, beszerelése 20 ezer forint körüli összeg lenne, havidíja pedig háromezer forint - persze dollárban. Néhány ehhez hasonló ötlet több milliárddal dobná meg a drótnélküli eszközök fejlődő piacát.
A meccsnek nincs vége: a drótnélküli birodalom királyára vár...