1979 – a hidegháború csúcspontja. Az év nagy horderejű eseménye volt a Szovjetunió afganisztáni bevonulása, az iráni forradalom győzelme, a hatalmas olajárdrágulás és a hazánkban hirtelen megugró infláció. Az UNESCO ekkor készített átfogó felmérést arról, hogyan és milyen gyakorisággal jelentek meg a világ egyes részei – többek között – a magyar médiumok geopolitikai tudósításaiban, a fő kérdés pedig az volt, mely régiók a leginkább felül- vagy alulreprezentáltak a hazai híradásokban. A világszervezet két héten át vizsgálta az országban akkoriban megjelenő tudósításokat, kielemezve több mint tízezer hírt. Ezt a felmérést ismételte meg azonos módszertannal, de az online hírportálokkal kiegészítve a médiahatóság az idei január második és harmadik hetén.

 

 

A Föld népessége 1979 óta csaknem megduplázódott. Nagymértékben jellemzően inkább a fejlődő országok lélekszáma tudott növekedni. Az NMHH elemzése szerint a gyarapodó harmadik világról ennek ellenére egyre kevesebbet, míg az arányaiban fogyatkozó nyugati régiókról egyre többet tudósítanak a hazai híradások. A leglátványosabban Észak-Amerika megjelenései ugrottak meg: 1979-ben még csupán a magyar geopolitikai tudósítások 6 százaléka kapcsolódott a kontinensrészhez, 2024-ben azonban már 20 százalékuk ezzel a területtel foglalkozott.

 

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hírek középpontjában napjainkban leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államok áll: az államszövetség a két 2024-es tárgyi héten összesen 720 tudósításnak adta a fő helyszínét – míg Magyarország csupán 613-nak. A tíz leggyakoribb szereplő között volt még Ukrajna 182, Oroszország 103, valamint Izrael és Palesztina 129 említéssel. Eközben például Szudánnal kapcsolatban – ahol a kutatás készítésekor épp egy nagy háború dúlt – semmilyen tájékoztatás nem jelent meg, de általánosságban is elmondható, hogy a legtöbb afrikai országról egyáltalán nem, vagy csak elvétve olvashattak tudósításokat a magyarok: a hírek 71 százaléka már 1979-ben fejlett területeket mutatott be, 2024-ben pedig 81 százalékra nőtt ezek aránya, még inkább háttérbe szorítva a világ elmaradottabb részeit.

 

Az UNESCO-kutatás magyarországi vezetője, Terestyéni Tamás akkoriban azzal magyarázta a jelenséget, hogy a világnak vannak olyan geopolitikai térségei, amelyek eseményei és kapcsolatai jelentősebb mértékben befolyásolják a világ sorsának alakulását, mint más térségekéi. A történelmi fejlődés jelenlegi szakaszában ilyen térség Észak-Amerika és Nyugat-Európa is, így bizonyos mértékig természetes, hogy a külföld figyelme erőteljesebben irányul ezen területekre.

 

A médiahatóság kutatásából az is kiderült, hogy a negyvenöt évvel ezelőtti 31 százalékról napjainkra 35 százalékra nőtt a külfölddel foglalkozó hírek részaránya. Ezzel párhuzamosan a Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentősége visszaszorult: az állami hírügynökség 1979-ben még a külföldi hírek 16 százalékának volt a forrása, ez az arány azonban mára 8 százalékra feleződött. Megjegyzendő, hogy a hírügynökségek szerepének visszaszorulása általános világtendencia az alternatív hírforrások megjelenése következtében. A tanulmány azt is megállapította, hogy a nyomtatott sajtóban a forrásmegjelölés mára gyakoribbá vált, mint korábban, a tévében és a rádióban azonban továbbra is meglehetősen sokszor előfordul, hogy egyáltalán nem azonosítható be egy-egy hír forrása.

 

 

A külföldi hírek leggyakoribb témái mind negyvenöt éve, mind napjainkban az államokon belüli politika és a fegyveres konfliktusok voltak, ám a katasztrófák, természeti csapások és környezetszennyezés témakörében megjelent hírek aránya jelentősen növekedett: 1979-ben még a tudósítások csupán 3 százaléka, napjainkban azonban már 12 százaléka szólt ezekről. Mindeközben a szociális viszonyokról szóló híradások szinte teljesen elvesztek, és az államok közötti diplomáciai kapcsolatok témája is a háttérbe szorult.

 

A magyarországi rendszerváltoztatás lenyomata szembetűnő a hazai tömegtájékoztatásban. Negyvenöt éve Magyarország még a szovjet blokkhoz tartozott, így a hazai tudósítások oroszlánrésze a Föld ezen szegletéhez kötődött. 2024-ben az ország politikai, gazdasági és katonai szövetségei egyaránt a Nyugathoz köthetők, így az újságíróink is elsősorban ezen területek eseményeiről tájékoztatnak, a volt szovjet blokkról szóló információk pedig csaknem kizárólag az orosz–ukrán háborúra és a konfliktus különböző vetületeire koncentrálnak.

 

A teljes tanulmány részletesebb adatokkal és mélyrehatóbb leírásokkal itt érhető el.

 

Az alábbi videóban Fogarasi Mihály, az NMHH műsorelemző munkatársa beszél: