A nemzetközi adózás szabályrendszerében jelentős változás közeleg: az ENSZ új adóügyi keretegyezményen dolgozik, amely az OECD jelenlegi reformjaitól eltérő módon kínálna megoldásokat, különös tekintettel a fejlődő országok érdekeire. A tervezett rendszer átfogó célja, hogy a multinacionális vállalatokat és vagyonos magánszemélyeket is érintő, méltányosabb és átláthatóbb globális adózási környezetet teremtsen. Vajon milyen hatással lesz mindez a digitális gazdaságra, és hogyan befolyásolja majd a már bevezetés alatt álló globális minimumadót?
A közelmúltban az ENSZ konkrét lépéseket tett a globális adózási környezet átalakítására. A cél egy méltányosabb és hatékonyabb, de leginkább a fejlődő országok számára megfelelőbb nemzetközi adózási keretrendszer kialakítása lenne. Az új adózási rendszer felépítéséről és szabályairól még keveset tudni, azonban úgy tűnik, hogy az OECD által vezetett, jelenleg is zajló globális adóreform (azaz a globális minimumadót is magába foglaló két pilléres megoldás) után az ENSZ által kimunkálandó “Adóügyi Együttműködési Keretegyezmény” lehet a következő jelentős újítás a nemzetközi adózás terén. Ez vállalatcsoportokat, kormányokat, adóhatóságokat és vagyonos magánszemélyeket egyaránt érinthet.
Az ENSZ 2013-ban már kiadott egy „gyakorlati kézikönyvet” a transzferár témában kifejezetten a fejlődő országok szempontjait szem előtt tartva. Ennek az anyagnak azóta két frissített változata is megjelent, a legutóbbi 2021-ben. Ezek a kiadványok az említett keretegyezmény előhírnökeiként már iránymutatásként szolgálnak és támogatást nyújtanak a multinacionális vállalatcsoportoknak és érintett kormányoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben. „Az ENSZ transzferár iránymutatásai ugyan kevés fundamentális vagy koncepcionális eltéréshez vezetnek, de van néhány érdekesség, mint például az úgynevezett Hatodik Módszer vagy a vélelmezett kapcsolt vállalkozás intézménye. Ezért azoknak a vállalatcsoportoknak, akiknek olyan országban van érdekeltségük, ahol az ENSZ modellt követik, érdemes lehet alaposabban átnézni a helyi szabályokat.” – mondta Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A folyamat legutóbbi fejleményeként az ENSZ tagállamainak képviselői jóváhagyták az ENSZ Nemzetközi Adóügyi Együttműködési Keretegyezményhez készített ún. “Terms of Reference” elnevezésű dokumentumot, amely a később összeállítandó Keretegyezmény elérendő céljait, alapelveit, illetve az ahhoz csatlakozó országok vállalásait fogalmazza meg. Ezek között megjelenik a digitális gazdaság megfelelő adóztatása, a méltányosság és átláthatóság, illetve a vagyonos magánszemélyek adóelkerülése elleni fellépés is.
Alapvetően elmondható, hogy a koncepció támogatói jellemzően fejlődő országok (főleg Kína és India), míg az ellene szavazó, illetve tartózkodó országok főleg fejlett országok (például az USA, illetve az OECD és az EU tagállamai). Ez is rámutat a fejlődő és a fejlett országok érdekeinek eltérésére a nemzetközi adózás terén. Ez az érdekütközés már megjelent az OECD által kidolgozott két pilléres megoldás tárgyalásai során is, és alapvetően elmondható, hogy a fejlődő országok („a globális dél”) ENSZ szintű fellépése a nemzetközi adózási rendszer formálására ennek hatására kapott lendületet.
„Ezáltal két globális szervezet is, az ENSZ és az OECD is törekszik a nemzetközi adózás szabályozására. Kérdés azonban, hogyan viszonyul majd egymáshoz a két rendszer, miként tudnak egymás mellett párhuzamosan működni, és milyen hatást gyakorolhat mindez a javarészt az OECD-koncepciók alapján kialakult adóegyezmények rendszerére, valamint az OECD által kidolgozott, bevezetés alatt álló globális minimumadó koncepciójára.” – mondta el Bujtor Alex a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A jelenlegi döntés alapján a Keretegyezmény és még két jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyv készülne el 2027-ig, amikor az ENSZ közgyűlése szavazhatna ezek elfogadásáról. A tagállamok számára a Keretegyezmény ezt követően nyílna meg aláírásra, illetve ratifikációra.