A nyolcvan nagyobb egyedi részvényest képviselő Diebe nem volt hajlandó elárulni, mekkora kárttérítésre gondolnak, azaz hány részvényt szeretnének visszaadni a Deutsche Telekomnak. A bonni bíróságon hétfőn közölték, hogy formálisan megkezdődött a vizsgálat a Deutsche Telekom vezetői ellen.
Február végén a Deutsche Telekom 2 milliárd márkával leértékelte ingatlanvagyonát, és ettől a tavalyi nettó nyereségét kénytelen volt leigazítani 5,9 milliárd euróra, a korábban közölt 7,4 milliárd euróról. Ez végképp nem használt a cég részvényének, amely egy év alatt amúgy is 70 százalékot veszített a frankfurti értéktőzsdén.
A Deutsche Telekom második, 1999. júliusi nyilvános kibocsátásakor 280,7 millió részvényt adtak el a cégből, összesen 10,6 milliárd euróért, részvényenként majdnem 38 euróért. Az első, 1996-os kibocsátásban 713,7 millió részvény kelt el, átszámítva 14,30 eurónak megfelelő áron. Kedden kora délután a Deutsche Telekom részvénye 26,50 eurót ért a frankfurti értéktőzsdén, 4,7 százalékkal többet, mint a hétfői zárásban.
A nemzetközi hitelminősítők sürgetik a Deutsche Telekomot, hogy gyorsan csökkentse a terjeszkedése és a tavalyi UMTS koncesszióvásárlás miatt több mint 60 milliárd euróra nőtt adósságát, különben lefokozzák hitelképességét. A Deutsche Telekom egyebek között ingatlaneladásokkal akar úrrá lenni a helyzeten, ez indokolta a vagyon reálisabb értékének megállapítását.