Mégsem halott az új gazdaság…

Csak azok a cégek dőltek össze látványosan, amelyek alapítói az egyébként máskor körültekintő, de a Nasdaq szárnyalásától megszédült kockázati tőkések zsebéből értelmes üzleti terv nélkül milliókat varázsoltak ki - és költöttek el hihetetlen sebességgel. “Tavaly év elején a davosi gazdasági csúcstalálkozón éreztem, hogy valami nem stimmel. Én menetrendszerinti repülőgéppel érkeztem, a semmiből kinőtt internetes cégek huszonéves igazgatói pedig saját helikopterrel” - mondta a Deutsche Telekom (www.telekom.de) egyik vezetője, hozzátéve, hogy semmi más nem történt, mint hogy az (élet)képtelen üzleti elképzelések megbuktak - mint ahogyan előfordult már ilyen az elmúlt néhány száz év során.

Talán mégsem kellett volna 134 online állateleségboltot nyitni New York állam területén. A Deutsche Telekom szerint kevés olyan vállalkozás van, amely képes tevékenységét csak az internetre koncentrálni, jól felépített fizikai infrastruktúra nélkül működni. Lehet, hogy egy online boltnak nagy a kínálata, de a raktározás igen nagy kihívás, az emberek pedig néha telefonon, ne adj’ isten személyesen is szeretnék elérni az eredetileg virtuális működésre tervezett cégeket. Mi a tanulság? Egyrészt nem kell mindig és mindenre az internetet használni, másrészt viszont a sokat tapasztalt, tavaly év elején számtalanszor lesajnált “brick and mortar” cégeknek van igazán esélyük arra, hogy kihasználják a világháló lehetőségeit, például az értékesítés, a marketing területén. Vagyis a trendek szerint ismét a multiké a jövő.

Olcsó internetet mindenkinek!

Németországban szemmel láthatóan rájöttek: megéri a távközlési szolgáltatónak, ha kedvező áron kínál internet-hozzáférést a népesség negyedét kitevő, összesen 20 millió felhasználónak. Igaz, ehhez szükség volt a versenytársak megjelenésére is. A Matávot is birtokló Deutsche Telekom korábban bevezette az átalánydíjas internetszolgáltatást: nagyjából havi tízezer forintért annyit barangolhat a világhálón az előfizető, amennyit csak akar, és nem kell sem telefonköltséget, sem internethasználatot fizetnie. A háló elérésére egyébként általában ISDN-vonalakat használnak az előfizetők, a cél jelenleg az, hogy ezeket nagy sávszélességű ADSL-kapcsolatra cseréljék. Erre pedig minden esély megvan, hiszen akkora a kereslet, hogy a néhány hónap alatt összegyűlt 700 ezer igénynek eddig mindössze egyharmadát tudták kielégíteni.

Felismerték azt is, hogy a jövő felhasználói a jelen iskolásai - ezért a saját, jól felfogott érdekükben (is) az összes német iskolába ingyen bekötötték az internetet.

Nem a WAP-pal van baj, hanem ahogy használtuk

Nem úszhatták meg a WAP-ra vonatkozó cinikus kérdéseket a 20 millió előfizetővel rendelkező, Telekom-tulajdonú mobilcég vezetői sem. “A WAP nem volt rossz ötlet, csak a nagy internetláz közepén rosszul pozicionálták” - hangzott el a konferencia egyik sajtóreggelije alatt, és bizonyítékként hosszas számsor következett, amely a különféle adatkeresésre vonatkozó szolgáltatások népszerűségét volt hivatott alátámasztani. A továbbra is szkeptikus sajtót azzal nyugtatták meg, hogy itt a GPRS, és rövidesen érkezik az UMTS, amely a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb adatátvitelt támogat a megszokott “handyken” keresztül, így az egyébként csigalassú WAP is használható lesz.

A német WAP-kultúra egyébként lényegesen fejlettebb, mint a hazai, és a kezdeti lelkesedés után - amely arról szólt, hogy mostantól kezdve a mobiltelefonon internetezhetünk - rájöttek, hogy arra kell használni, amire való: rövid, gyors adatkeresésre, tranzakciókra.

Bemutatták a korszerű, nagy adatátviteli sebességre képes UMTS-telefonokat is, igaz, egyelőre csak a demorendszert láthatja mindenki. Sokat várnak az UMTS-től, amelynek bámulatos, ugyanakkor talán a legkevésbé hasznos funkciója a most bemutatott, GSM-készülékméretnek megfelelő mobil videotelefon.

Szép új T-világ

Elképesztően magas a társaságot jelképező rózsaszínű T betű ismertsége a német polgárok körében - az igen hatékony reklámok részeként a felújítás alatt álló brandenburgi kaput lefedő, az eredeti látképet ábrázoló “lepedő” felső részén egy hatalmas T betű virít. Ebből következik, hogy az egyes leányvállalatok - amelyek a ma már leginkább megoldásszállítónak nevezhető globális társaság stratégiájának részeként jöttek létre - úgynevezett T-cégekként működnek. Négy pillérre, vagyis cégre épül a jövőben a vállalat: a T-Online internettel, a T-Mobil mobiltelefonokkal, a T-Com kisebb cégeket és lakossági ügyfeleket kiszolgáló távközlési és informatikai eszközökkel, szolgáltatásokkal, a február elsején létrejött T-Systems pedig nagy ügyfeleknek nyújtott informatikai és távközlési megoldásszállítással foglalkozik.

Az informatika és a távközlés elválaszthatatlanul összenőtt - állítják a Telekom vezetői, és bizonyítékként a globális piacon tevékenykedő, komplex megoldásokat szállító T-Systemset hozták fel példaként, de feltűnő az is, hogy a T-Punktokban, vagyis a cég kirendeltségeiben a vezetékes telefontól a mobilkészüléken keresztül a kulcsrakész, kisvállalati intranetrendszerig minden kapható.

Néhány éve nagy divat volt a konvergenciáról beszélni. Aztán kiderült, hogy az emberek a várakozásokkal ellentétben nem interneteznek a telefonon, nem néznek tévét az interneten. A konvergencia másként jelent meg - az eddig különféle, egymást még csak nem is nagyon ismerő cégek által kínált informatikai, távközlési és médiaszolgáltatások, eszközök bekerültek ugyanabba a boltba. Németországban, Berlinben rózsaszínű T betű jelzi ezeket a helyeket.

Megalakult a T-Systems

A T-Systems nevű rendszerház a Deutsche Telekom informatikával foglalkozó részlegei és a Debis rendszerház összeolvadásából született. A DT részesedése a cégben 50,1%, a Daimler-Chrysleré 49,9 százalék. Az új vállalat 37 000 dolgozójával pillanatnyilag a második legnagyobb Európában. Teljes körű szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek a távközlés és az információtechnológia területén - mindez magában foglalja a konzultációt, a tervezést, az integrációt és a működtetést. Az indulásnál 1400 nagy ügyfelükre számítanak és 11 milliárd eurós bevételt remélnek.

Németországon kívül 32 országban van érdekeltségük, ezeken a helyeken tízezer főt foglalkoztatnak. Jelenlétük főleg Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban fontos, majd elsősorban Észak- és Kelet-Európában, Angliában, valamint az Egyesült Államokban szeretnének terjeszkedni. Magyar terveikről annyit lehet tudni, hogy a Matávval működnének együtt.

Több mint telefon…

ASP, e-marketplace, e-procurement - ezek a tavalyi és az idei év slágertémái, amelyek egyrészt nem maradhattak ki a Pressekollokvium témakínálatából, másrészt pedig a Deutsche Telekom fontos szolgáltatásai lesznek a jövőben.

A Telekom-féle ASP (Application Service Provider) szolgáltatás (www.aspon.de) lényege, hogy a leggyakrabban használt szoftvereket nem kell megvásárolni ahhoz, hogy használhassák. Csak internetkapcsolat és egy böngésző szükséges a Microsoft irodai szoftverek és tucatnyi más hasznos segédprogram eléréséhez. A szolgáltatás legnagyobb előnye, hogy havidíjat kell fizetni az egyszeri beruházás helyett, és a rendszergazdaköltségek egy részét is meg lehet spórolni. A szolgáltatás ára igen kedvező: felhasználónként havi 30 márkától 80-ig terjed, attól függően, hogy a Lotus irodai rendszerét vagy a Microsoft Standard, illetve Professional változatát alkalmazzuk.

Hazánkban még csak bontogatják szárnyaikat az internetes piacterek - egyelőre azonban egyik sem működik. A német gyógyszeripari cégek beszállítóikkal történő kapcsolattartásra azonban már tavaly ősz óta használnak egy, a Telekom által üzemeltetett marketplace-t. 170 ezer kereskedelmi tranzakció és több száz piaci résztvevő bizonyítja a megoldás sikerességét.

Szintén a hatékony kereskedelem támogatására szolgál a társaság elektronikus beszerzési rendszere. Számos - általában kisebb értékű - eszköz esetében kizárólag a cég elektronikus rendszerébe bekapcsolódott vállalatok lehetnek beszállítók. A piactérhez hasonló alapokon és elven működő e-procurement rendszeren keresztül rendelhetnek eszközöket a cég dolgozói.