Orbán Viktor az MKIK közgyűlése előtti napon elhangzott nyilatkozatában éppen arra biztatta a vállalkozókat, hogy tegyenek javaslatot elsősorban az adózási folyamat egyszerűsítésére, a vállalkozói szellemet visszafogó, felesleges bürokratikus akadályok megszüntetésére, valamint a konkrét szabályozásokban meglévő hiányosságokra.

A “Gazdasági évnyitó” címmel február 8-án megrendezett fórumon a vállalkozási szférából érkezett több mint 700 képviselő tehette fel kérdéseit a kormányfőnek és a kabinet két miniszterének azon a találkozón, amelyet az MKIK rendezett a Kongresszusi Központban.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitójában kiemelte: a találkozó többek között azért fontos, mert közvetlenül a kamarai közgyűlést megelőzően, közvetlenül egymásnak fejthetik ki álláspontjukat a felek, a kezdődő párbeszéd pedig mindenképpen elősegíti a későbbi egyeztetéseket. “A kamaráknak fontos szerepük van az új gazdaság építésében” - hangsúlyozta az elnök, majd hozzátette: “Céljaink azonosak a kormánnyal, de mi a gazdaság oldaláról nézzük a világot, nem politikusok vagyunk.”

Legyen végre együttműködés!

Az MKIK első embere kiemelte: fontos üzenete van annak, hogy a fórumon nem “kommunikációs”, hanem valódi asztal mellé ült a hazai gazdaság teljes döntéshozó és megvalósító keresztmetszete - s a kormány megjelent tagjaival csak képletesen ülnek szemben a multinacionális, a kis-, közép- és nagyvállalatok, valamint a kézművesek képviselői. Ráadásul - és ezzel is a demokrácia fontosságára utalt - emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy a kormány legfőbb vezetői közvetlenül, direkt fórum keretében találkozzanak a kereskedelmi és iparkamarába tömörült vállalkozókkal.

Az új - immár önkéntességen alapuló - tagság azért is fontos, mert végre látni, kik és milyen szinten, milyen erővel képesek bekapcsolódni a gazdaságépítésbe. “A politika, a kormány és a gazdaság minden szintjén legyen végre együttműködés” - fogalmazta meg a találkozó és egyben valószínűleg a kamara célját Parragh László.

Bár a kétórás találkozó eredetileg a közvetlen párbeszéd megkezdését célozta, mégsem tűnt zavarónak, hogy Orbán Viktor a magyar gazdaság helyzetét több szempontból értékelő bevezetőt tartott, amelyben leszögezte, hogy a kamarai rendszer megújítását egyértelműen kívánatosnak tartja a kormányzat, feltétlenül új alapokra kellett helyezni a vállalkozók és az ország gazdasági vezetésének kapcsolatát - azonban (mint minden együttműködés esetében) most is feltétlenül szükséges, hogy a partnerek ismerjék egymást.

A kormányfő a gazdaság helyzetét és jövőjét összefoglalva úgy vélte: ma már láthatók a jövő körvonalai, a vállalkozásoknál 5-15 éves távlatban is érdemes tervezni, hiszen egyértelműen látszik, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben nem várható átrendeződés az országunkat körülvevő világban. “Állnak a fő tartók, és az új világrend pillérei nem változnak: katonai, kereskedelmi és politikai szempontból Magyarország elfoglalta helyét a nyugati világban. Közösen alakítjuk ki a szabályozókat, ennek következtében az a legfontosabb, hogy saját vállalkozásaink is előre tervezhetők! Szerencsés helyet foglaltunk el az új gazdaságban is, és a felzárkózáshoz sok segítséget adhat a Széchenyi-terv…” - fogalmazott a kormányfő. Fontosnak tartotta megerősíteni, hogy Magyarországon mindenki magántulajdonra alapuló világot akar építeni, a család és a sikeres vállalkozás áll a jövőkép központjában.

A hazai gazdaság elmúlt tízéves fejlődését értékelve a miniszterelnök európai viszonylatban is példaértékűnek ítélte a kialakult helyzetet, de szólt a szerkezeti összetételben felfedezett aránytalanságokról is. A kis- és középvállalkozások szempontjából vizsgálva ugyanis a kormányzat nem tartja megfelelő összetételűnek a gazdaságot, megítélésük szerint a kis- és középvállalkozásoknak nagyobb teret kell adni. A magyar gazdaság azonban van olyan erős, hogy ezt a támogatást elviselje anélkül, hogy romlanának a nyugati világ által oly gyakran fontosnak tartott makrogazdasági mutatók. Az arányváltozás haszonélvezői, a támogatottak éppen azok a kis- és középvállalkozások lesznek, amelyek így elsődleges hangsúlyt kapnak a multinacionális és a nagyvállalatokkal szemben.

A kormányzat szerint érezhető fogyasztásbővülést többek között a lakásépítési támogatás bevezetésével indokolta a kormányfő, ami valóban mindig kedvez a kis- és középvállalkozásoknak.

Példával dicsérd a jó koncepciót!

Az elmúlt 40-50 év példái azt mutatják, hogy - többek között Japánban, Németországban és Olaszországban - először a nagy cégek futottak fel, amit a fogyasztás bővülése, majd a kis- és középvállalkozások megerősödése követett. A bővülőnek ítélt magyarországi fogyasztás érezhetően jótékony hatással van az informatikai beruházásokra is, a vállalkozók egyre szélesebb köre alkalmazza a számítástechnikai és távközlési eszközöket a hatékonyabb munkához. A kormány készen áll ara, hogy a kis- és középvállalkozásokkal szövetséget kössön, és a jövőben minden fontos kérdésben egyeztetni szándékozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel is.

A miniszterelnök értékelése szerint a 80-as években mindenki mindenkivel összefogott az állam ellen, a 90-es években szűkült a fogyasztás, majd a privatizáció megkezdése idején a “mindenki mindenki ellen” időszaka következett. Most a vállalkozók foghatnak össze, s ha megerősödik a kamara, a “mindenki mindenkit támogat” időszaka jön - amelynek megvalósításához nagy segítséget adhat a Széchenyi-terv.

Matolcsy György szintén a Széchenyi-tervről szólt, mint elmondta, február elejéig beérkezett az első 55 pályázat, miután az interneten és más csatornákon 300 ezren kérték a formanyomtatványokat. “Csak az internetről 200 ezer letöltést számláltak” - közölte a gazdasági tárca vezetője. A növekvő fogyasztást a későbbiekben tovább fokozó, a keresletet élénkítő elemek között a turizmust, a lakástámogatást és a minimálbér-emelést említette, majd hozzátette, hogy a kormány jelenlegi gazdaságélénkítő programjával a következő tíz év karakterét, sorsát alakítja ki.

A fórum egyetlen informatikai kérdését az egyik vidéki ruhaipari szövetkezet elnöknője tette fel: miért nincs pályázat átfogó számítógépes hálózat kivitelezésére? Mint elhangzott, közvetve már most is igényelhető támogatás az informatikai fejlesztésekhez, de a kormány képviselői az MKIK illetékeseivel közösen megvizsgálják, milyen módon segíthetők a hálózatépítési beruházások.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint remélhetőleg a kis- és középvállalkozások életében is ennél sokkal fontosabb helyet foglal majd el a számítógépesítés. Hiszen ha a multinacionális cégeket és a nagyvállalatokat valóban csak az informatika iránti nagyobb affinitás különbözteti meg a kis- és középvállalkozásoktól, akkor bármilyen kormányzati támogatás kevés. Másképpen is lehet azonban közelíteni: ha az informatikai támogatás mértéke nem változik jelentősen, akkor a hazai kis- és középvállalkozások aligha érhetik el azt a fejlődési szintet, amely évek múltával a nagyok közé emelheti azokat.