A vizsgált években az IKT-szektoron belül jelentősen megváltoztak a bruttó kibocsátás arányai: míg 1995-ben a kibocsátás mintegy 54 százalékát a termékhez nem kapcsolódó IKT-szolgáltatások adták, addig 1998-ban már az alágazaton belül a 60 százalékos arányt képviselő feldolgozóipar volt a meghatározó.
A szakágazatok közül legerőteljesebben, 46-szorosára a számítógépgyártás kibocsátása nőtt: három év alatt 10,7 milliárdról csaknem 500 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben az 1995-ös bázisszintnek majdnem a felére esett vissza az ipari híradás-technikai termékek javítása. Az IKT-szektor folyó áron számolt nettó árbevétele 1995-ben 651,242 milliárd forint volt. Ez az összeg 1998-ban 2113,816 milliárd forintra nőtt. Az összes kettős könyvvitelt vezető vállalat bruttó kibocsátása 22738,081 milliárd forint volt 1998-ban. Az IKT-szektorhoz tartozó vállalatok árbevételének csaknem fele, 45 százaléka exportból származott, míg ez az arány a nemzetgazdaság egészét tekintve alig több mint egyötöd rész.
A KSH kimutatásai szerint az IKT-szektorba befektetett eszközök értéke 1995-ben folyó áron 530,845 milliárd forint volt, ami 1998-ra 974,346 milliárd forintra emelkedett. A kettős könyvvitelt vezető cégek befektetett eszközeinek értéke 1988-ban folyó áron 10.070,116 milliárd forint volt.
Az alágazaton belül az egyik legnagyobb mértékben a szoftverkészítés-szaktanácsadás, -ellátás szakágazat befektetett eszközei nőttek: ezen szakágazatban az 1997-es 3,474 milliárd forintról 1998-ra 23,467 milliárd forintra emelkedett a befektetett eszközök értéke.
Az IKT-szektor jegyzett tőkéje 1995-ről 1998-ra 45 százalékkal nőtt: 1995-ben a vállalatok jegyzett tőkéje folyó áron 262,04 milliárd forintot tett ki, ami 1998-ra 379,99 milliárd forintra nőtt. A kettős könyvvitelt vezető cégek jegyzett tőkéje 1998-ban folyó áron 5884,814 milliárd forint volt.
Az IKT-szektorban a saját tőke négy év alatt 60,9 százalékkal nőtt, s 1998-ban folyó áron elérte a 217,282 milliárd forintot. A kettős könyvvitelt vezető cégek saját tőkéje 1998-ban folyó áron 2140,425 milliárd forint volt.
A vizsgált ágazatban 1995-ben működő több mint ötezer vállalkozásból csaknem 1400 volt külföldi érdekeltségű, azaz olyan cég, ahol a külföldi tulajdonosi részesedés a jegyzett tőkéből meghaladta a tíz százalékot. A KSH kimutatása szerint 1998-ra az e szektorban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 7 százalékkal mérséklődött, miközben a száz százalékban külföldi tulajdonú cégek száma csaknem 20 százalékkal nőtt.
A kutatás-fejlesztési ráfordítások az IKT-szektorban 1995-ben 1,175 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg 1999-re 3,533 milliárd forintot ért el. A nemzetgazdaságot tekintve hat évvel ezelőtt a k+f ráfordítás 39,7 milliárd forint volt, ami 1999-re 74,2 milliárd forintra nőtt.