A chat és az ehhez hasonló instant üzeneteken alapuló alkalmazások mobil résztvevőinek száma meglehetősen alacsony. Köszönhető mindez az iylen képességekkel rendelkező szoftverek hiányának. Az egyetemes szabvány megalkotása "megköveteli az eléggé szerteágazó érdekek egyeztetését, mely elsősorban a készülékek gyökeresen különböző képességeinek köszönhető" - olvashatjuk a vállalatok nyilatkozatában.

Az instant üzenetküldés lehetővé teszi, hogy a partnerek valós időben egymásnak szöveges üzeneteket küldözgessenek. A jelen kor felhasználói azonban nem elégszenek meg ennyivel, gazdag multimédia-, audio- és videotartalom csatolására is szükség van.

A jelenléti szolgáltatások lényegében a felhasználó állapotát osztják meg a partnerekkel, melyek pl. státus (csatlakoztatva, offline, elfoglalt), tartózkodási hely, akár lelki hangulat stb. Ezeket az infókat begyűjtve már összeáll az éppen elérhető, nem elérhető, utazó stb. beszélgetőpartnerek névsora.

A három telekommunikációs óriás kezdeményezése architechturális és protokollszintű egyezményekkel, tesztelési előírásokkal és eszközök meghatározásával fog zárulni. Várhatóan nem fognak elkalandozni a már működő és széles körben használatban lévő technológiától, gondoljunk itt az SMS (short message service), MMS (multimedia messaging service), WAP (wireless application protocol), SIP (session initiation protocol) és XML (extensible markup language) lehetőségekre. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül az adatbiztonsági direktívák sem, csakúgy, mint a 2G és 3G közti átjárhatóság.

Az interneten uralkodó trendet tekintve azt mondhatjuk, hogy az emberek egyre szívesebben alklamazzák az instant üzenő alkalmazásokat. Elsősorban a fiatal korosztály kedveli ezt a kapcsolattartási módot, ezért jelent potenciális fejelsztési lehetőségeket és újabb bevételi forrásokat a mobilszolgáltatók részére.