Sir Ian távozását már hónapok óta követelték a részvényesek, miután a vállalat az elmúlt 16 hónapban 60 százalékot vesztett piaci értékéből, jórészt azért, mert az elmúlt évek erőteljes terjeszkedése miatt a BT 2000-re 30 milliárd font adósságot halmozott fel. Az elnök a BT igazgatótanácsának keddi ülése után döntött távozásáról, amikor ismételten megvitatták az adósságválság kezelésének lehetőségeit.

A keddi igazgatótanácsi ülés egyéb elhatározásait nem hozták nyilvánosságra; majd május 17-én, a tavalyi mérleg hivatalos közzétételekor ismertetik, hogyan akarják egyensúlyba hozni a céget.

A BT részvényeit több mint egy éve még 15,13 fonton jegyezték a londoni értéktőzsdén; csütörtökön 5,93 fonton nyitott, majd kora délutánig 5,54 fontra süllyedt, 4,75 százalékkal elmaradva a szerdai záróértékétől.

A BT 1984-es privatizációja óta a legnagyobb pénzügyi válságával néz szembe. A vállalat nehézségeinek nagy része erőteljes terjeszkedési politikájából, közte a japán és az ír távközlési piacon eszközölt beruházásaiból, valamint a harmadik generációs mobilrendszerek brit és német engedélyeire költött 10 milliárd fontból fakad. A legnagyobb brit távközlési vállalatot sújtja a piaci liberalizáció, a brit piacfelügyelet állnadó nyomása tarifái csökkentésére, hálózatainak megnyitására és a távközlési szektor általános tőzsdei válsága.

A vállalat vezetése a múlt év végén ígéretet tett a részvényeseknek, hogy ez év végére a 30 milliárd fontos adósságot 10 milliárd fonttal csökkenti, de eddig nem sikerült a vezetésen belül egységes stratégiát kialakítani ennek érdekében. A vállalatvezetés novemberben döntött a telefontársaság holdinggá alakítása és tevékenységének szétválasztása mellett. Ennek nyomán a BT távközlési alaptevékenységét kettéválasztotta, mobiltelefon-érdekeltségeit külön társaságba tömörítette. Ez utóbbi egy részét, valamint a szintén külön cégbe vitt Yellt – a "yellow pages" telefon- és tudakozó vállalkozást – a vállalat tőzsdére kívánta vinni, a jegyzésől legkevesebb 6 milliárd font bevételt remélve. A távközlési szektor általános tőzsdei gyengesége miatt azonban a BT érdekeltségek a vártnál alacsonyabb áron kerülhetnének tőzsdére, ezért ez a terv egyelőre kútba esett.

A BT vezetése azt is kilátásba helyezte, hogy a részvényeseket újabb 5 milliárd font jegyzésre bírja, ám sajtóértesülések szerint az intézményi befektetők csak akkor hajlandók erre, ha a vállalat vezetésében komoly személyi változások lesznek. Vallance lemondása állítólag megnyitja ehhez az utat. Adósságának csökkentésével sietnie kell a BT-nek, mert ha a hitelminősítők tovább rontják az osztályzatát – folytatva, amit tavaly ősszel a Standard and Poor's már elkezdett –, az megnehezíti és megdrágítja további hitelfelvételt. Újabban az amerikai Moody's hitelminősítő már vizsgálat alá vette – leértékelés kilátásával – például a Deutsche Telekom osztályzatát, ugyancsak a nagy adósságok miatt.