Ahhoz, hogy az Universal felfigyeljen a lehetőségre, az kellett, hogy a Blockbuster elindítsa széles sávú hálózatát. A videokölcsönző vállalat az Enron nevű céggel fogott össze, amely Intelligent Networknek nevezte el terjesztői szoftverét. A seattle-i és utahi nézők kísérleti jelleggel tölthetik le a videofilmeket nagyjából hasonló áron, mintha DVD-t bérelnének. A módszerre, amelyet mások is igyekeznek alkalmazni, már meg is született a betűszó, amelyet érdemes megjegyezni a jövőre nézve: VOD, azaz video-on-demand (videó kívánságra). Hasonló disztribúciós rendszeren dolgozik a Sony (náluk MovieFlynak hívják) és a Disney is. A többi nagy hollywoodi filmstúdió még óvatosan kerülgeti a témát, félve attól, hogy feltörik oldalaikat.

Pénzért és anélkül

A szerződő felek közül az Intertainer az izgalmasabb, hiszen a cég 1997-ben kifejezetten az online szórakoztatás, letöltés céljával jött létre. A VOD szolgáltatást tavaly tavasszal indította be. Egyelőre tízezer előfizetője van, de a szám ezek után rohamosan növekedni fog. Központi programozó, kódoló egységéből a szolgáltatók tucatjaival kötött megállapodások segítségével jut el a nézőhöz a kívánt film MP2 formátumban. A PC-n kívül set-top boxon is működik az adás, tehát televízión is nézhetők a filmek - 24 órán át darabonként. A megkívánt sávszélesség 3,375 Mbps, adatbázisa kereshető, a kábeltévéhez hasonló szolgáltatás digitális lévén a megrendelő megszabhatja, hogy a család melyik tagja milyen filmeket hívhat le (a gyerekek nem férhetnek hozzá a pornóhoz), és az ún. Intertainer Content Management System (tartalomszabályozó rendszer) révén helyi hirdetéseket, műsort és e-kereskedelmet is lehetővé tesz. A vállalkozás jó minta a jövő digitális videokölcsönzőjére.

A fejlett fizetős szolgáltatás példája természetesen már másfél-két éve jelen van az interneten, csak egyszerűbb és ingyenes formában. Az Atom Films, az Ifilms vagy az Alwaysl régóta forgalmaz rövidfilmeket, animációs alkotásokat, paródiákat. Népszerűségük, nézettségük nem vetekedhet a nagy hollywoodi stúdiókéval, mégis lassan kialakul a közönségük. Az Atom Films oldalán regisztráció után több száz remek kisfilmből válogathatunk. Közülük jó néhány igen neves, osztottak "online Oscart" is a weben fellelhető legjobb mozinak. Csak néhány cím az orientálódás végett: George Lucas In Love (a Szerelmes Shakespeare paródiája a Csillagok háborújának alkotójáról), Alien Song (földön kívüli énekli az I Will Survive című slágert), 405 The Movie. Ezek az ingyenes oldalak a világháló demokratikus voltát erősítik, önkifejezési lehetőséget teremtenek mindenkinek, aki digitális kamerával készíti filmjét, hiszen bárki elhelyezheti saját darabját a honlapokon, és azokat letölthetik a számtalan lejátszó közül valamelyikkel.

Akadályok

Három dolog akadályozhatja meg a webmozi rohamos terjedését: a sávszélesség, a jogi aggályok és az ár.

Már az Intertainer esetében is kiderült, hogy speciális, széles sávú szolgáltatás kell a megfelelő működéshez, amely felmérések szerint csupán ötmillió internetezőnek áll rendelkezésére. Legalábbis kábeltévés kapcsolat kell az elviselhetően hosszú letöltéshez. Amíg Magyarországon - vagy hasonló internetes fejlettségű országokban - a netezők többsége telefonvonalon jut fel a hálózatra, esély sincs hasonló online szolgáltatás bevezetésére (még az e cikk megírásához szükséges rövid streaming videofájlok letöltéséhez is több tíz perc szükségeltetett). Éppen ezért dolgoznak a fejlesztők a filmek megszerzését gyorsító eljárásokon: közülük a leginkább fejlődőképes a DivX elnevezésű, amelynek közreműködésével egész estés filmek tölthetők le egy óra alatt.

A filmstúdiók tartanak a weben terjesztett filmek "napsterizálódásától" is, azaz attól, hogy egyes honlapok ingyen kínálják majd a jogvédett alkotásokat. Az amerikai törvényhozás már erre is ki akarja terjeszteni szigorú szabályozását.

Az ár összefüggésben van a sávszélességgel: a tavalyi első fecske, vagyis az első, csak interneten terjesztett film, a 32 perces amerikai Quantum nagy felbontású változata 1800, amíg rosszabb felbontású verziója 900 forintba (azaz annak megfelelő dollárba) került. Amíg ilyen rövid filmeket ilyen drágán forgalmaznak online, addig nem is számíthatnak nagy érdeklődésre a terjesztők. Nem véletlen, hogy a Quantum ma már megtalálható egy ingyenes oldalon, ahol csak hitelkártyaszámot kérnek. Az Intertainer sem olcsóbb, mint egy mozijegy, ennyi pénzért pedig az ember inkább beül a nagy vászon elé, és digitális hanggal élvezi a legfrissebb filmeket.

Óvakodó gladiátorok

Az Amerikai Filmszövetség elnöke nemrégiben megdöbbentő bemutatót tartott a washingtoni Fehér Házban: levetített néhány percet a Gladiátor című film internetről letöltött verziójából. A szövetség beépített emberei által megszerzett, illegális online kópia hihetetlenül jó minőségű volt, a VHS-nél sokkal szebb képet adott.

Jack Valenti azt akarta demonstrálni, milyen veszélyeket rejt a törvényt megkerülő internetes filmterjesztés, amelynek napi 300 ezres forgalma már komoly károkat okoz a filmiparnak (szorozzuk be ezt a számot egy mozijegy és egy kikölcsönzött videokazetta vagy DVD árával). Elemzők szerint az évi 8 milliárdos videoforgalmazást egy éven belül gyengíteni kezdi a netkalózkodás.

Nem csoda, ha a nagy terjesztők, filmforgalmazók óvakodnak az internetes terjesztéstől. Félő ugyanis, hogy amint a hálózatra kerülnek a nagy hollywoodi filmek, ellopják azokat. A CNN megkérdezte a legnagyobb filmgyárakat, amelyek mind kitérően válaszoltak a digitális úton való terjesztésről feltett kérdésre. Nem biztatják őket a terjesztéssel foglalkozó oldalak sem: a Gnutella nevű ilyen site fejlesztője úgy véli, hogy amint a DVD-lejátszót rákapcsolják a számítógépre, máris kezdődik a kalózkodás. Igaz, a jelenleg működő filmoldalakat nem törték fel, többnyire azért, mert ingyenesek, vagy pedig azért, mert szűk területen dolgoznak.

Hogy mennyire igaza van a gnutellás szakértőnek, bizonyítja, hogy most indult egy per Eric Corley ellen, akinek bűne, hogy kifejlesztett egy szoftvert, amely feltöri a DVD-k kódját. A DeCSS nevű program a Content Scrambling System nevű kódot vágja haza, és lehetővé teszi a DVD-ről letöltött film lejátszását a Linux operációs rendszerrel futó gépeken. A program már terjed az interneten, igaz, készítője egyelőre (amíg a per tart) levette oldaláról. Valószínűleg a DeCSS segítségével került a hálóra a Gladiátor már említett verziója is, és hasonló feltörőprogramot használhatnak azok a georgiai diákok is, akik hálózatot alkotva csereberélik a legfrissebb mozifilmeket. A CNN híradása szerint a számítógépről projektorral kerül a kép a vászonra.

A nagy terjesztők tehát arra várnak, hogy megszülessék a megfelelő "encryption code", azaz titkosító technológia. Népszerű lehet az AppleSoup, amely szintén nyomon követi a fájlokat, és csak a fizető felhasználóknak engedi a letöltést. A szabvány még messze van, több cég, köztük a Viant, a Massive Media Group és az IXL igyekszik rávenni a filmstúdiókat arra, hogy válasszanak.