Az önkormányzatok, minisztériumok, valamint a szakma hazai és külföldi képviselőinek részvételével zajló tanácskozáson elhangzott: a jogszabály elfogadásával Magyarországnak az informatikában élenjáró országokkal szinte egyidejűleg lesz törvénye az elektronikus aláírásról, ami egyebek között lehetővé teszi az úgynevezett egymonitoros, időkímélő ügyintézést is.

Dávid Ibolya felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió ajánlásai 2001 végét jelölik meg a törvényi szabályozás határidejéül.

– Az elektronikus aláírást szabályozó törvénynek nemcsak a megalkotása, hanem az érvényre juttatása is rendkívül fontos, s a jogszabályok betartása, betartatása lesz a szignó törvény igazi próbája – mondta az igazságügyi tárca vezetője.

Hangsúlyozta: a javaslat szerint a jogszabály csak a végrehajtási rendelet megjelenését követő 60. nappal lép hatályba, ami az átlagoshoz képest hosszú idő ugyan, de akceptálható, mivel a törvény ténylegesen nem kötelességeket, hanem lehetőségeket jelent.

Az igazságügy-miniszter szólt arról is: a jövendő szabályozás szerint jogilag értelmezhetőnek csak a minősített elektronikus aláírás számít majd. A hitelesítést pedig minősített hitelesítésszolgáltató végezheti.

Annak működését pontosan meghatározott kritériumok alapján a hírközlési felügyelet engedélyezi, amely szakmailag is ellenőrzi a tevékenységét. Azt, hogy ezt a munkát ki, vagy kik végzik majd, még nem tudni – tette hozzá.

A digitális közhitelesség bevezetésére költségvetési átcsoportosításokkal, pénzügyi ésszerűsítéssel, a pályázatokon való részvétellel meg lehet teremteni a forrásokat – hangsúlyozta.

A konferencián előadások hangzanak el az e-szignó szabályozásának nemzetközi tapasztalatairól, a kormányzati portál kialakításával kapcsolatos elképzelésekről, valamint arról, hogy az önkormányzatok milyen európai uniós forrásokat használhatnak fel informatikai fejlesztéseikhez.