A telefoncég privatizációja - a bankreformtörvénnyel együtt - alapfeltétele az IMF által kilátásba helyezett 15 milliárd dollárnyi új hitel folyósításának, amelyre a pénzügyi válság sújtotta országnak égető szüksége lenne. Kemal Dervis török gazdasági miniszter a hét végén még azt mondta, hogy a török parlament már e hét elején megvitatja a tervezeteket, miután a kormány egyezségre jutott a telefoncég 45 százalékának értékesítéséről.

Dervis kormánybeli kollégája, az ultranacionalista Enis Oksuz közlekedési miniszter - aki mereven ellenzi a Turk Telekom magánosítását - szerdán azonban gyakorlatilag cáfolta ezt, mondván: a tervezetet nem szabad elhamarkodottan elfogadni, mert "nem sajt vagy paradicsom eladásáról van szó ... hanem egy aranytojást tojó tyúkról".

Oksuz elsősorban azt ellenzi, hogy a távközlési szabályozás egy független felügyeleti szerv illetékességébe kerüljön, ez azonban az IMF-program egyik sarkalatos eleme, amelyből a valutaalap elemzők szerint aligha fog engedni - írta a Dow Jones gazdasági hírszolgálat. A megszólaltatott elemzők szerint egyébként sem képzelhető el a sikeres privatizáció a szabályozás deregulációja nélkül. Oksuz megkérdőjelezi azt is, hogy az IMF-nek jogában áll privatizációs döntéseket előírni a hitelezés felújítása fejében.

Szerdán a privatizációs vita kiéleződése miatt estek a török érték- és devizapiacok: az isztambuli tőzsde irányadó National-100-as indexe délután 1,99 százalékkal járt előző zárója alatt, a líra pedig 1,150 millió líra/dollárra gyengült az előző napi 1,144 millió líra/dolláros záróról. A török valuta 40 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest azóta, hogy a kormány a februári válság idején kényszerűen szabadjára engedte az árfolyamot.