Az új törvény – amelyet a keddig megszabott IMF-határidőre tekintettel az ankarai parlament rendkívüli hétvégi ülésén hagytak jóvá – nem állapította meg a magánosítás menetrendjét és módszerét sem; ezt a majdani tenderbizottság hatáskörébe utalja. A Turk Telekom egy aranyrészvénye azonban – amely stratégiai döntésekben vétójogot biztosít a kormánynak – az állam kezében marad, s a jogszabály előírja azt is, hogy külföldi befektetők nem szerezhetnek 45 százaléknál nagyobb részt a Turk Telekomban. Ez utóbbi korlátozás főképp az országos távközlési hálózatra nagymértékben támaszkodó hadsereg aggályait hivatott enyhíteni.

A Goldman Sachs befektetési ház még 1998-ban elvégzett vizsgálata 10 milliárd dollárra tette a török telefoncég teljes értékét, de a távközlési szektor kibocsátásai iránti érdeklődés globális megcsappanása valószínűleg a Turk Telekom csaknem egy évtizede tervezett privatizációját is érinti – írta a Reuters.

A törvény megszavazása előtt különháborút vívott egymással a 10 milliárd dolláros IMF-finanszírozás megszerzéséért küzdő Kemal Dervis gazdasági miniszter és az ultranacionalista Enis Oksuz távközlési miniszter, aki mereven ellenezte a Turk Telekom magánosítását. Oksuz még a múlt hét közepén is nyíltan ellentmondott Dervisnek, közölve: a tervezetet nem szabad elhamarkodottan elfogadni, mert "nem sajt vagy paradicsom eladásáról van szó, hanem egy aranytojást tojó tyúkról". Oksuz elsősorban azt ellenezte, hogy a távközlési szabályozás egy független felügyeleti szerv illetékességébe kerüljön, ez azonban az IMF-program egyik sarkalatos eleme, amelyből a valutaalap elemzők szerint aligha lett volna hajlandó engedni.

Az új törvény csökkenti a távközlési tárca felügyeleti hatalmát a telefoncég felett, s előirányozza a távközlési szektor liberalizálását is.

A bankrendszer reformjáról intézkedő másik sarkalatos törvényt már pénteken elfogadta a török parlament, így Törökország teljesítette az IMF-hitelezés felújításához szabott feltételek zömét. A valutaalap kedden dönt a kilátásba helyezett 10 milliárd dollárnyi finanszírozás folyósításáról. A hitelezést a pénzügyi szervezet a februári török bankválság idején függesztette fel, miután a török kormány kénytelen volt szabadjára engedni a török líra árfolyamát. A valuta azóta 40 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben.