Maila Hietanen a Helsinki Munkaegészségügyi Intézet kutatója a címben nevezett témában tartott előadást a HTE május 21-én megrendezett A mobil távközlés élettani hatásai című tudományos konferenciáján. Összefoglalta az utóbbi években megjelent kutatási publikációkat, amelyek a GSM telefonok agyfunkciókra gyakorolt hatásairól, a hiperérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatokról, provokatív tesztekről, valamint a GSM eszközök rákkeltő hatásának kockázatáról jelentek meg.
Összességében megállapította, hogy az agyi tevékenységben a változások nem haladták meg a határértékeket, az alvási vizsgálatokban semmiféle szignifikáns változást nem találtak az alvás minőségét illetően. A vérkeringéssel, vérnyomás-változással kapcsolatos tanulmányokban egymásnak ellentétes eredmények születtek. Hietanen szerint összefoglalásként az is megállapítható, hogy az úgynevezett kitettségi tényezők könnyen kézben tarthatók. A tanulmányok korlátaiként megemlíthető, hogy azok csak rövid expozíciós időre terjednek ki. Az agytumor és a GSM használat között a kutatások semmiféle kapcsolatot nem találtak. Az EU 5. keretprogramja, az IARC rákkutató ügynökség koordinálása mellett, tizenkét ország részvételével esettanulmányokat dolgoz fel, s remélhetőleg egy-két év múlva az eredményekről is számot adhatnak.
A konferencia sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a mobil távközlés élettani hatásaival tudományos módszerek révén, nemzetközi összefüggésben kell továbbra is foglalkozni, mégpedig független intézetek vezetésével. A mobiltelefonok élettani hatásaival kapcsolatos kutatások eredményei nem mutatnak egészségügyi veszélyt. A szakemberek a kiskorú gyermekeknek óvatos távolságtartást javasolnak, a felnőtteknek pedig vezetés közben és liftben sem javasolják a mobiltelefonok használatát. Külön kell foglalkozni az olyan szakszemélyzettel, akik munkájuknál fogva jelentősen többet használják a mobiltelefont, mint az átlag, és nagyobb figyelmet kell fordítani a beteg emberek és a bármiben korlátozott személyek mobiltelefon használatára.