Sík Zoltán informatikai kormánybiztos, a konferencia fővédnöke nyitó napon megtartott beszédében kiemelte, hogy az elektronikus aláírásról szóló törvénynyel a kormány az "új gazdaság" ékességeként számon tartott elektronikus kereskedelem és ügyintézés jogi hátterét kívánja biztosítani. A törvény teljes mértékben harmonizál az európai uniós szabályozással, és annak alapját az Európai Bizottság által 1999-ben hozott 1999/93/EC a digitális aláírásról szóló direktívája szolgáltatja. Az iránymutatás szerint az idén valamennyi tagországnak törvényben kell biztosítani a digitális aláírás használatát és az ahhoz kapcsolódó joghatásokat. Magyarország élenjár a harmonizálásban, mert olyan államokat utasított maga mögé, mint Hollandia, Görögország és Finnország. A jogszabály elfogadása nemcsak a hazai joggyakorlatot hivatott szélesíteni, hanem korszerűségével és aktualitásával a jövőbe mutatóan kívánja EU-s csatlakozásunkat erősíteni.

Ezt követően dr. Dessewffy Anna, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának főcsoportfőnöke ismertette a digitális aláírásról szóló törvényt. Mint elmondta, a jogszabály csak a kizárólag elektronikus formában megtalálható dokumentumokra, iratokra és okiratokra vonatkozik, a törvény nem terjed ki a családjogi és öröklésjogi ügyletekre, amelyeket ezután is írásban kell létesíteni és szentesíteni, de kimondja, hogy a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum megfelel az írásbeliség követelményeinek. Mint megtudhattuk, a törvény elsősorban a nyilvános kulcsú infrastruktúrájú - PKI - digitális aláírásra alapoz, amely megbízható technológiát nyújt az irat számára.

A visszaélések elkerülésére

A törvény három típusát különbözeti meg az elektronikus aláírásnak, és szintén három kategóriába sorolja az ilyen módon hitelesíthető dokumentumokat. (Ezek és a törvény részletes bemutatását lásd "Itt tessék aláírni..." című összefoglalónkban.)

A törvény ismertetése után dr. Rényi István, a Hírközlési Főfelügyelet főosztályvezetője a hitelesítésszolgáltatás állami felügyeletének témakörében tartott előadást. Elmondta, hogy idehaza a hitelesítésszolgáltatókat a Hírközlési Főfelügyelet a törvény adta jogkörében veszi nyilvántartásba. Csak azok a szervezetek bocsáthatnak ki minősített tanúsítványokat, amelyek e lista tagjai. A bejelentést a szolgáltatás megkezdése előtt 30 nappal kell megtenni, a jogos szolgáltatás a Híf által jóváhagyott tagfelvételt követően kezdhető meg.

A Híf felügyeleti jogkörénél fogva rendszeresen ellenőrizheti a szolgáltatók működését. Az ellenőrzés kiterjed az eljárásra, a szolgáltatás alapját nyújtó technikai berendezések állapotára és biztonságos üzemeltetésére, valamint a tanúsítvány kibocsátáshoz szükséges kulcsok tárolására is. Visszaélésre adhat okot, ha valaki megszerezte a szervezet kulcsait, mert akkor más nevében önhatalmúlag képes minősített elektronikus aláírásokat kibocsátani. Szabálytalanság esetén a törvény jogi szankciót helyez kilátásba, amely lehet figyelmeztetés, pénzbüntetés vagy az engedély megvonása. A szervezetet irányító ügyvezető felelőssége is pénzbüntetésre váltható.

Rényi kitért arra is, hogy a minősített elektronikus aláírást előállító berendezéseket a kijelölt szervezetek tanúsítják, és a Hírközlési Főfelügyelet tartja nyilván.

A jövő szolgáltatói a jelen kiállítói

A második nap előadásai a konkrét problémákra és a közigazgatási színtű felhasználásra mutattak rá. Így többek között képet alkotott az elektronikus adóbevallásról Hámori Miklós osztályvezető az APEH képviseletében, Gerencsér András szakfőtanácsadó pedig a belügyi elektronikus kormányzásra tért ki.

Az elektronikus jövő építését szorgalmazó és a Széchenyi-terv keretén belül állami pénzeszközökkel támogatandó projektekről beszélt a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Vargáné Csorba Éva. Elmondta, hogy a Széchenyi-terv jelentős támogatást szeretne biztosítani a közérdeket megvalósító vagy közérdeklődésre számot tartó elektronikus portálok létrehozásához. (A pályázat feltételeiről bővebb információ a Gazdasági Minisztérium honlapján található, a www.gm.hu/szechenyi/index.htm címen.)

Bemutatkoztak az elektronikus aláírás leendő szolgáltatói is: a feladatkör ellátására pályázik a Matáv, a Magyar Posta, illetve a már ilyen szolgáltatással régóta jelen lévő NetLock Kft.

Az előadások szünetében a szakmai kiállítók portékáját tekinthették meg az érdeklődők. A konferencia védjegyeként az első száz regisztrálónak a digitális aláírásra képes chipkártyát, a kártyaolvasót és a hozzá szükséges szoftvereket a Minor Rendszerház Rt. biztosította.

A chipkártyás megoldás különlegessége, hogy a minősített tanúsítványok letöltéséhez maga a kártya generálja az aláíráshoz szükséges kulcsokat, biztonságos módon tárolja a tanúsítványt, illetve a telepített rendszerfájlok titkosítására is alkalmas.

Intelligens városok

Kerekes Pál

Demszky Gábor főpolgármester előadásával kezdődött meg a főváros dísztermében az elektronikus önkormányzat lehetőségeit kutató és tervező tanácskozás május 29-én. A városvezető hangsúlyozta, hogy Budapest csatlakozni akar az európai intelligens városok egyre bővülő köréhez, s ennek kapcsán kifejtette, hogy a net alapú városigazgatás célja nem lehet más, mint az átláthatóság és ellenőrizhetőség biztosítása a polgárok részére. Szólt arról, hogy a program széles körű lehetőségei között informatikai szolgáltatások, távtanulás, internetes szolgáltatások is szerepelnek, de elektronikusan figyelemmel kísérhetők lesznek majd a közüzemi cégek számlázási, szabályozási feladatai is. Hangsúlyozta, hogy a budapest.hu honlap korszerűsítése során arra törekszenek, hogy az információkat rendszeresen és rendezetten nyújtsák az érdeklődőknek.

Fried Miklós, a főváros informatikai bizottságának elnöke megerősítette: a konferencia célja az önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatalok informatikusainak felkészítése a digitálisaláírás-törvény elfogadása utáni tennivalókra. A főváros 1,2 milliárd forintot költ majd informatikai fejlesztésre, többek között arra, hogy az elektronikus ügyiratokat fogadni és kezelni tudják.

A konferencia kulcsprezentációjában elhangzott, hogy a jelenlegi angliai kormány tervei szerint 2002-re az önkormányzati ügyintézés huszonöt százalékát online alapra helyezik, 2005-re pedig el kívánják érni a százszázalékos arányt. (Egy másik konferencián az EU informatikai felügyelője magabiztosan azt állította, hogy a 2010-re felálló európai kormány totálisan papírmentes lesz.) Úgy tűnt, a jóslatok nem nyűgözték le a hallgatóságot, lassan inflálódni kezd az informatikai előrejelzések hírértéke. Sokkal inkább meglepte a résztvevőket, hogy a bemutatott gyakorlati példák nem a bevezetőben kitűzött célra, tehát a webokrácia kialakítására irányultak, a jövőbeli projektek sokkal inkább a városadminisztráció további tökéletesítését célozzák.