A Microsoftnál teljes győzelemként értékelt ítélet után Bill Gates elmondta, hogy a pereskedést hosszadalmas, és költséges eljárásnak tartja, más úton szívesebben rendeznék a nézeteltéréseket. Kijelentette, hogy nem kér elnézést piaci versenytársaitól a Microsoft termékek értékesítési módszerei miatt, annak ellenére, hogy a fellebbviteli bíróság is fenntartotta a monopóliumra törekvés vádját.

Az ítélet több dologra is hatással volt, talán a legkevésbé arra, amit mindenki várt: a Microsoft részvényárfolyamára. A piac reagálása a per új fordulatára visszafogott, kismértékű árfolyam-emelkedésen kívül más, hosszútávú hatást nem jósolnak az elemzők. Kellemetlenül érintette az ügy a korábbi ítélet bíráját, Thomas Penfield Jackson-t, aki többé már nem vezetheti a Microsoft tárgyalásokat, a kerületi bíróságra visszautalt ügyet tárgyaló új bírót 14 helyi bíró közül választják ki véletlenszerűen. A döntés másik nagy vesztese a Netscape, mely remélte, hogy böngészőprogramjával fellazíthatja a szoftveróriás sorait, ám ez egyre távolabb és távolabb kerül a megvalósítástól.

További folyománya az ügynek a monopolhelyzetet támadók új erőre kapása, különösen az új operációs rendszer, a Windows XP közelgő piaci bevezetése apropóján. A Microsoft védi eddig is alkalmazott technikáját, mely szerint minél több programot kapcsolnak össze egy csomagba, ezzel szélesebb körű szolgáltatást és elméletileg teljes szoftverkompatibilitást nyújtva a vásárlóknak. A megoldás ellenzői szerint a cég ráerőlteti termékeit a fogyasztóra, ezzel kiszorítva a lehetséges riválisokat, és mindehhez a 90 százalékos piacrészesedéssel rendelkező Windows szoftvercsaládot használja, mivel az operációs rendszer alapvetően meghatározza a többi futtatott programot is.