Az infokommunikációs kiadások négyötödét a telefonbeszélgetések teszik ki

A vezetékes telefonnal rendelkező háztartások infokommunikációs kiadásainak kb. 44%-át adja a hagyományos beszédcélú vezetékes távközlés, és további 38%-át a mobiltelefónia, vagyis összességében az infokommunikációs kiadások 82%-át teszik ki a telefonbeszélgetésre fordított költségek. Az internetre [hozzáférés + forgalom] fordított kiadások részaránya egyelőre nem hangsúlyos, mindössze kb. 7%; a kábeltévé-előfizetések által kihasított rész pedig 11%. Ha azt a 100.000 háztartást is becsüljük, ahol nincs vezetékes telefon, valamennyivel módosulnak az arányok. Így a teljes budapesti háztartási piacra [N=780.000 háztartás] vonatkozó becslésünk szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon részesedése teljesen kiegyenlítődik [41-41%], ami jelzi a mobiltelefónia erőteljes térhódítását.

A vizsgált alapsokasághoz tartozó háztartások átlagosan 108 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban, így a 680.000 háztartás fizetőképes kereslete közel 75 milliárd forint havonta. Ezt a számadatot összevetve a budapesti háztartások infokommunikációs kiadásaival elmondható, hogy a háztartások jövedelmüknek kb. 14%-át költik infokommunikációs működési költségekre. Az egy főre jutó infokommunikációs kiadások összege 6300-6400 forint között alakul a vezetékes telefonnal rendelkező háztartások körében, míg az összes budapesti háztartásra nézve 5900-6000 forint személyenként.

Árérzékeny ügyfelek, visszafogott beszélgetések

A budapesti vezetékes telefonnal rendelkező háztartásoknál az átlagos vezetékes számla 6823 forintot tesz ki egy hónapban. A vizsgált háztartási kör fogyasztói kosarában igen magas arányt, mintegy 6%-ot képvisel a vezetékes távközlés.

Mindössze a válaszadók 14%-a helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Matáv az előfizetési díjak meghatározásakor „méltányos” üzletpolitikát folytat. A háztartásfők 47%-a nyilatkozott úgy, hogy a Matáv előfizetési díjai irreálisan drágák. A Matáv percdíjaival lényegesen elégedettebbek a budapesti háztartások, 48%-uk méltányosnak tartja a forgalomfüggő tarifákat.

A fenti összefüggések ismeretében nem meglepő, hogy a háztartások 63,8%-a úgy nyilatkozott, hogy többet használná a vezetékes telefont, amennyiben olcsóbb lenne a használata. Mindez jól jelzi, hogy igény oldalon még rendelkezik tartalékokkal a vezetékes telefónia, mivel a háztartások kétharmada nyilvánvalóan visszafogja beszélgetéseit.

A kutatás módszertana

A fenti adatok a BellResearch által készített „Távközlési trendek – budapesti háztartások” nevet viselő, az érdeklődők számára térítés ellenében elérhető tanulmányából származnak. Az adatfelvétel 2001 júniusában készült 515 budapesti háztartás telefonos megkérdezésével. Az interjúk a háztartások vezetőjével [háztartásfő] készültek, akik a háztartások jelentősebb beszerzéseinél döntenek és tisztában vannak a háztartás gazdálkodásával, kiadásaival.

A kutatási eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vezetékes telefonvonallal rendelkező budapesti háztartásokra vonatkozóan területi elhelyezkedés szerint, a minta hibája mindössze ą 4,4%, azaz az adatfelvétel eredményei maximálisan ennyivel térhetnek el attól, mintha a teljes populációt [összes budapesti telefonvonallal rendelkező háztartást] megkérdeztük volna.