- Designerként kerestem munkát az interneten, amikor felfedeztem az Elance oldalát, ahol a grafika, illetve webgrafika területén regisztráltam magam mint szolgáltató. Szerencsém volt, mert éppen egy héttel a fizetési kötelezettség előtt érkeztem (mint megírtuk, április 26-ával megszűnt az Elance ingyenessége, azóta az érdeklődők havi 25 dolláros tagdíj ellenében jelentkezhetnek a meghirdetett projektekre), és mivel a site-on már előre jelezték, hogy hamarosan tagdíjköteles lesz a rendszerben való aktív részvétel, addig is minden lehetséges designprojektre intenzíven licitáltam. Így egy hét alatt három munkaajánlatot is sikerült elnyernem.
- Kik látogatják rendszeresen az Elance oldalait?
- A közönség alapvetően két csoportra oszlik: a vevők (számukra nincs havidíj, és üzletkötéskor sem kell jutalékot fizetniük) és az eladók vagy más néven szolgáltatók csoportjára, akik saját szolgáltatásaikat ajánlhatják fel a vevőknek. Minden szolgáltató rendelkezik egy úgynevezett "service profile"-lal, amelyben töviről hegyire leírja, milyen képességekkel, tapasztalatokkal, referenciákkal rendelkezik az adott szakterületen, és milyen órabérben kíván szolgáltatni. Ezenkívül a rendszerben elhelyezheti saját portfólióját. Ebből áll össze egy hatalmas szolgáltatói adatbázis, amelyben a vevők kedvükre keresgélhetnek. Az Elance az eladók és szolgáltatók közötti üzletkötés lebonyolításában segít. Összességében egy nagyon jó rendszerrel állunk szemben, amelyet elsősorban az angol és amerikai ügyfelek számára fejlesztettek ki. Az egész dolog lelke a közzétett projektek folyamatos figyelemmel tartása és a licitálás. Ha akad egy megfelelő projektkiírás, azonnal reagálni kell rá. Emiatt a rendszer tagjai naponta akár többször is megnézik, milyen új ajánlatok érkeztek, a vevők pedig a jelentkezők kínálatát mérlegelik.
- Nehéz volt beletanulni a megbízásokért folyó online versengésbe, vagy azonnal ráéreztél arra, mit is kell itt csinálni?
- Kezdetben az volt az egyik gondom, hogy nagyon nehéz egy munkára úgy ajánlatot adni, hogy nem ismerem a vevő pontos elképzelését, az igényeit is csak nagy vonalakban, ezért az árajánlat hasraütés-szinten marad, csak a többi jelentkező licitjeit kell figyelni. Azután ott vannak a nyelvi problémák: eleinte sok olyan szakkifejezéssel, fogalommal találkoztam, amely számomra nem volt egyértelmű. Ilyenkor megnéztem a többi licitáló válaszát, s így szép lassan kiderültek a dolgok.
- Szerinted szükség van valamilyen speciális szakértelemre a projektek elnyeréséhez?
- Mivel grafikával foglalkozom - a reklámgrafikától az építészeti látványterveken keresztül a webgrafika legkülönbözőbb területeiig -, a szakmai tudást minden munkám megköveteli, függetlenül attól, hogy távmunka keretében vagy "hagyományos" formában történik-e a kivitelezés. A megbízás elnyeréséhez jó referenciákat kell felmutatni, ezért "jó vaskos" portfóliót építettem fel eddigi munkáimból, aminek alapján kiválaszthatnak a megrendelők.
- Tapasztalatod szerint hogyan viszonyul egymáshoz az ár és a minőség a szolgáltatások terén?
- Az igazat megvallva egy alacsony ár alacsonyobb minőséggel versenyképesebb, mint fordítva, és bizony itt az árak igen alacsonyak - elég megnézni például az ukrán vagy az indiai programozók ajánlatait. Találkoztam már 2 dolláros programozói órabérrel, ami tényleg nagyon szerénynek mondható, még a mi mércénkkel mérve is. Jelenleg az Elance-t választó vevők többsége alacsony költségvetésből gazdálkodó kisvállalkozás, sok esetben magánszemély, így ez teljesen természetes. A "selected" kategóriában található ez alól nagyobb számban kivétel, mert minden komolyabb ajánlatot ideválogatnak. Aki azonban ezekre a kiválasztott ajánlatokra akar jelentkezni, annak már akár havi 150 dolláros díjat is kell fizetnie a tagságért.
- A munkák megszerzése során számít-e az, hogy ki milyen nemzetiségű, földrajzi értelemben honnan dolgozik?
- A licitek során, úgy gondolom, nem számít, hogy az illető magyar, indiai vagy éppen ukrán. Ami fontos, hogy mennyibe fog kerülni a megrendelőnek a munka, és milyen referenciákkal bír az illető. Nagyritkán előfordulhat, hogy a munka jellegéből adódóan kikötik, a szolgáltató milyen nemzetiségű legyen (amerikai vagy kanadai preferenciára kell gondolni), de ez nem diszkrimináció, csupán praktikus szempont. Akkor lehet befolyásoló tényező a földrajzi elhelyezkedés, ha a munka megkívánja, hogy ne csak elektronikus úton találkozzanak a felek, hanem például CD-t, kazettát kell küldeni, esetleg a megrendelő kinyomtatott formában kéri a végeredményt.
- Milyen érzés úgy dolgozni valakinek, hogy soha nem kerülsz a megbízóval személyes kapcsolatba? Nem érzed az élő találkozás hiányát?
- Ez egy érdekes kérdés. Az online kapcsolattartásnak van előnye és hátránya egyaránt. Jobban szeretek és tudok angolul írni, mint beszélni, arról nem is beszélve, hogy ily módon több időm van dönteni, végignézni a többi licitáló ajánlatát. A munka megszerzéséig egyébként nemigen kell személyes kontaktus, mivel addig a referenciáknak kell beszélniük: az első lépés, hogy felhívjuk magunkra a megbízó figyelmét. Mivel általában olyan embereknek kell a munkáinkkal imponálni, akiket addig sosem láttunk vagy hallottunk, egy ilyen semleges környezet kiegyenlítheti a pályázók közötti erőviszonyokat. Nem fényűző iroda, elegáns öltöny vagy az illető viselkedése alapján dönt az ügyfél, hanem a portfólió minősége szerint - szerintem ez jó. A második lépésben alakul csak ki a tényleges kapcsolat a megbízó és a szolgáltató között. Az esetek többségében érkezik egy privát üzenet - amelyet a többi pályázó már nem lát -, ebben pontosítják a megoldandó feladatot, és az új információk tükrében kérik, hogy tegyük meg a végső ajánlatot. Amikor ajánlatunk elnyerte a megbízó tetszését, és minket választott, akkor kezdődik igazából a munka. Mindez egy többhetes folyamat (akár még hosszabb, attól függően, hogy az ügyfél mennyire körültekintő). Ha figyelembe vesszük, hogy egy jobb projektre akár száz jelentkező is akad, a személyes megkeresés szinte lehetetlen, viszont cserébe a legjobb ár/teljesítményarányt kapja a megrendelő.
- Hogyan zajlik a feladat részleteinek egyeztetése? Mit tanácsolnál azoknak, akik hozzád hasonlóan eljutnak az első megbízások megszerzéséig?
- A tényleges munkavégzés előtt érdemes egy jól átgondolt kérdőívet elküldeni a megrendelőnek, így minden kérdésre választ kaphatunk, és elkerülhetjük a későbbi félreértéseket. Egy ilyen kérdőívnek tartalmaznia kell a feladattal kapcsolatban felmerülő összes kérdést, és nagyon fontos, hogy a fizetéssel és a határidővel kapcsolatos kérdések is helyet kapjanak. Ezek után még mindig ott az e-mail és a telefon lehetősége. Bár én a telefon hallatára is rosszul leszek, mert ha valahol, akkor ott biztosan mindent félrehall az ember - ezért én az e-mailre szavazok. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak szavakkal, hanem képekben is kommunikáljunk egymással. A designmunka esetében egy illusztrációnál semmi sem fejezheti ki jobban az elképzeléseinket: ha valakinek szüksége van például egy logóra, úgyis terveket kell neki mutatnunk, legyen akár a szomszéd szobában, akár egy másik földrészen. Érdemes az időt rászánni a részletek egyeztetésére, hogy utólag ne legyen szükség a tervek többszöri módosítására. Annál is inkább, mert az egyik elégedett ügyfél hozza majd a következőt.