Az elsődleges hírforrás az amerikaiak számára továbbra is a műsorszóró tévé és rádió, valamint a nyomtatott sajtó. Az internetes hírszolgáltatók felkeresése csak kiegészítő szerepet tölt be, de azért tavaly júliustól idén júliusig mégis 14,7 százalékkal növekedett - állapította meg a Jupiter Media Metrix internetes piacfigyelő vállalat. Ez a gyarapodás túlszárnyalja a világháló összesített forgalomnövekedési rátáját, ami 12,3 százalékos volt a vizsgált időszakban.

A nagy lapok közül a The Washington Post és a Los Angeles Times internetes verziójának a látogatottsága 50 százalékkal, a The New York Timesé kétharmaddal növekedett. A CNN hírtelevízió website-ját 83 százalékkal többen böngészték, az ABC hírhonlapját 25 százalékkal többen.

Az internetes hírekre éhes közönség a legnagyobb számban ugyan továbbra is a Yahoo! portálját látogatta, de megjegyzendő, hogy a Yahoo! nem tekinthető jellegzetes eredeti hírtartalom-szolgáltatónak, hanem sokkal inkább olyan internetes "kapunak", amelyen keresztül például a Reuters vagy éppen a fentebb említett The New York Times híreihez lehet eljutni. Szintén jórészt másokhoz nyit hírkaput az America Online (AOL) internetszolgáltató óriás.

Ugyancsak szerepel a Jupiter toplistáján a Slate.com nevű website, amelyet a Microsoft tart fenn, de ez már nem annyira tényhíreket szolgáltató hely, inkább internetes vélemény- és kommentárlap.

A kisebb, helyi lapok között csak elvétve található olyan - például a Denver Post és a Detroit Free Press -, amelynek az internetes változata az átlagot meghaladó mértékben növelte olvasótáborát.

Mindeközben a jelek arra mutatnak, hogy az internetes hírforrások iránti növekvő igény nem csökkenti a hagyományos hírforrások iránti keresletet. A dallasi Belden Associates tanácsadó cég felmérése szerint a website-látogatók 60 százaléka olvas valamilyen napilapot (vagy legalább egy vasárnapi lapot) is. Csak 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az internetes hírek megjelenése nyomán lemondta korábbi, nyomtatott sajtótermékre szóló megrendelését. Ezzel szemben 6 százalék éppen azután rendelte meg valamelyik lap nyomtatott példányát, hogy megtetszett neki az internetes verzió tartalma.

Az internetes hírek olvasói átlagosan harmincas éveikben járnak, és a tendencia a fiatalodás.

A lapok internetes változatai azonban - legyenek akár ingyenesek, mint a legtöbb, akár fizetősek, mint a szinte egyedüli fecske, a The Wall Street Journal website-ja - zömmel továbbra is veszteséget termelnek. A website által elért hirdetési bevételekből nem lehet fenntartani magát a szolgáltatást.

Többen azt olvassák ki a statisztikai adatokból, hogy az internetes üzletág fenntartása inkább azért lehet előnyös a hagyományos médiának, mert azon keresztül gerjeszteni lehet az érdeklődést az alapszolgáltatás - a nyomtatott lap, illetve a tévé- vagy rádióállomás műsora - iránt.

Az internetes hírolvasók jelentős hányada csak esetlegesen, illetve más internetes tartalmak után kutatva, mintegy "véletlenül" keresi fel a híroldalakat. Egy részük szívesen böngészget kedvenc lapja website-ján - feltéve, ha a nyomtatott lap előfizetése fejében továbbra is ingyenesen használhatja az internetes változatot.

Egyre többen kezdik felhívni a figyelmet arra, hogy az internetes hírekből való tájékozódás jellemző módszere, a kulcsszavas keresés beszűkíti a látókört. A lap mindent az olvasó szeme elé tár, amit fontosnak tart a szerkesztőség. Ugyanezt teszi a tévéhíradó és a rádiós hírműsor a maga módján, a hírcsokrok összeállításával, a sugárzási sorrend eldöntésével.

Az internetes hírwebsite-on minden az olvasóra van bízva: azt - és gyakran csak azt - keresi, ami eleve érdekli. Ez egyfelől szabadságában áll, másfelől viszont az ilyen szabadság tökéletes átélésével megfosztja magát azoktól az információktól, amelyeknek a létezésére nem is gondol, amelyeknek mintegy nem engedi meg, hogy a szeme elé tolakodjanak a tartalom színes kavalkádjából. Fontos, hogy az egyes írások címe, amit zömmel kéklő (a ráközelítéskor vörösbe váltó) betűkkel szedett, aláhúzott webkapcsolatként ("link"-ként) tüntetnek fel a honlapon, legyen ténylegesen alkalmas az érdeklődés felkeltésére, adjon jellemző és jó ízelítőt az egész írás tartalmából.