A sajtóértekezleten Laurence Kirshbaum, az AOL Time Warner könyvrészlegének a vezetője is elsöprő erejű piacbővülésről beszélt. Idézte az (azóta új néven, Accenture-ként ismert) Andersen Consulting becslését, miszerint 2005-ben az összes eladott könyv 10 százalékát teszik majd ki az elektronikus könyvek. Azóta a vérmes reményeket elfújta a szél.

Alig akad vásárló. Állítólag azok az "e-könyvkiadó" vállalkozások, amelyeknek viszonylag még jobban megy a szekér, alig több, mint ezer példányt tudtak eladni a bestseller kiadványokból. Az ember egy kezén meg tudja számolni, hány kiadó tett szert elég bevételre ahhoz, hogy fedezni tudja a könyvek szövegének digitális formátumba történő átültetésével felmerülő költségeket.

Kirschbaum azonban - írta keddi számában a The New York Times - nem tartja halva született ötletnek az "e-book" megjelentetését, csupán úgy véli, hogy egy évvel ezelőtt a valóságosnál gyorsabbnak vélték a fejlődést. "Hajnali madarak voltunk, korán repültünk ki gilisztát keresni, és csak keveset találtunk."

Az "online" könyvkereskedők szerint a terjedés lassúságát a technológia nehézkessége és a "e-könyvek" magas ára okozza. A lelkesedés akkor hágott magasba, amikor kizárólag az interneten jelent meg Stephen King novellája, a "Lövedéken lovagolva". Kezdetben ingyenes volt a letölthetőség, és százezrek akaszkodtak a szerverre. De aztán százak se...

Dick Brass, a Microsoft technológiafejlesztési alelnöke most arról beszél, hogy ő "mindig is megmondta": nem szabad villámgyors fefutást várni, legalább 8-10 év kell ahhoz, hogy az elektronikus könyv egyenértékű legyen a nyomtatottal.

Egyesek a hordozható számítógépben látják az "e-könyvolvasás" leggyakoribbnak ígérkező eszközét. A zeneipar által tapasztalt internetes kalózkodás azonban alaposan megijesztette a kiadókat, és arra ösztökélte a Microsoftot, hogy szinte már az egész program kezelhetetlenségéhez vezető biztonsági "lakatokat" építsen be könyvolvasó szoftverébe, az illegális másolás megakadályozása végett. A Palm szoftverek használóit ilyesmi nem bosszantja, de ott szemrontóan kicsi a képernyő.

Csalódást okoztak azok a hordozható eszközök is, amelyeket kifejezetten könyvolvasásra fejlesztettek ki. A Thomson Multimedia az RCA márkaneve alatt hónapokkal ezelőtt forgalomba hozott ugyan ilyen készülékeket, de ezekből 40 ezer darabot sem sikerült eladni. A fogyasztók bizonytalanok, mert ezek az eszközök nem tekinthetők se számítógépnek, se "'menedzserkalkulátornak" (más kifejezéssel: "elektronikus kézi szervezőnek"), és nem kapcsolódnak az internethez sem, hanem a telefonvonalon át közvetlenül a központi szerverről képesek csak letölteni az igényelt könyv szövegét. Ehhez képest drágák: a legegyszerűbb változat háromszáz dollárba kerül.

Így is lenne azonban érdeklődés, ha maga a könyvletöltés nem kerülne olyan sokba. Azóta, hogy tavaly augusztusban a Virginiai Egyetem könyvtárának "elektronikus szövegközpontja" klasszikus művek elektronikus változatát ingyen kezdte közzétenni, hárommillió példányt töltöttek le 1600 könyvből. A bestsellerek közt van az Alíz csodaországban és a Macbeth.

Az elektronikus könyv olvasása a felmérések szerint nem annyira utazás közben, hanem inkább este az ágyban folytatott tevékenység. Nem tudni, összefügg-e ezzel valamilyen módon, de az is megállapítást nyert, hogy a sikeresebb kiadók zömmel olcsó szerelmi történeteket bocsátanak rendelkezésre elektronikus formában. Ezeket 3-6 dollárért le lehet tölteni a komolyabb munkák 15-20 dolláros árával szemben.