Az egyik legutóbbi hír arról számolt be, hogy kell használni a CSS, kaszkád stíluslapok szabványát, hogy a HTML bonyolult táblázatait korszerűbb megoldásra cseréljük. A másik hír ugyanebben a hírlevélben azt kérdezi, hogy a manapság oly nagy hévvel az irodalomban ajnározott XML csupán egy buta címkézési ötlet, vagy mégis inkább a jövő záloga. A kérdést sok olvasó persze kapásból (ugyancsak) butának minősítheti, de azért olykor érdemes jobban megkaparni a nagy szavak mögötti tartalmat, nehogy nem túl sok időn belül kiderüljön, hogy valami harsány csapat után rohantunk egy vakvágányon.

Nos, ha a TechRepublic az IT-szakma legáltalánosabb kérdéseinek az áttekintésében segíthet, a Webdeveloper.com a hálózat tervezésével, kivitelezésével, üzleti alkalmazásával vagy menedzselésével foglalkozók számára nyújt hasonló szakmai támasztékot.

A már említett két témán túl ismerkedjünk meg párral a főoldalon látható információk közül, csak a példa kedvéért. Két könyvelemzés témája: O’Reily – Learning Pearl, 3. kiadás; Peter Kentie – Web Design Tools and Techniqes, 2. kiadás. A legfrissebb műszaki cikk a CSS nyomtatásáról szól, a TemplatePrinter JavaScript alkalmazásának a szájbarágós leírásával. Általában jellemző, hogy a cikkek lépésről lépésre (és az eredményt rögtön bemutatva!) vezetik el az olvasót egy-egy probléma megoldásáig. Fellebbentve a fátylat a közben előadódható hibákról és elaknásított területekről. Például arról, hogy a három fő borzoló, az IE, a NS és az OP(era), milyen kompatibilitási hibákkal támogatja a használni kívánt trükköket, technológiákat. Kétrészes bevezető tárgyalja az 5. generációs böngészők scripting (interpreter nyelvű) technológiáit. A HTML, XML, XSLT és Java technológiák mellett a hálózaton bütykölők számára nem kevésbé fontos a képkezelő technológia, amit a CorelDraw101 okító segít közelebb hozni a hálóvadászokhoz.

Ha már a 3 fő borzolónál tartunk (amelyeknek külön menüje is van), az éppen előző heti látogatottsági statisztika szerint az eloszlás: IE 82,33 százalék, NS 10,20 százalék és OP 0,69 százalék. Ezek szerint 6,88 százalék egyéb, például Mosaic vagy Linx stb.

Az egyelőre normál HTML táblázatos technológiával megvalósított főoldalon rengeteg almenü és menüpont van. Külön teret kaptak az autorizációs eszközök, a tervezés, a multimédia, a programozás, a kódolási eszközök. A referenciainformációk, a honlap nevéből adódóan, szintén fontos elemek: színkódok, HTML karakterek, XML definíciók stb. A CSS-ről szóló cikk egyébként a főoldal áttervezését mutatja be, táblázatok helyett CSS használatával.

Fontos megjegyezni, hogy a böngészőknek talán csak a 6. generációja az, amelyik végre a CSS-nek legalább az első változatát tisztességesen támogatja. Mind a NS 5.xx, mind az IE 5.5 jelentős hibákat eredményez egy szabványosan megírt CSS1 lap megjelenítésénél is. A hibák persze kitriblizhetők, de csak türelmes kísérletezgetésekkel. Amúgy már a CSS2 is életbe lépett, a W3C pedig már a 3. változaton dolgozik. CSS2 szabatos böngésző és szerkesztő pedig még mindig olyan, mint a fehér holló. Az új IE6 képességeiről még nem jelent meg elemzés ezen a lapon.