Stallman fizikusként végzett, majd az MIT mesterséges intelligencia laboratóriumában dolgozott. Kilépett, hogy megalapítsa a GNU projektet. 1991-ben az EMACS-ért Grace Hopper-díjat kapott, 1990-ben a MacArthur Alapítvány ösztöndíját, 1996-ban a svéd Királyi Technológiai Intézet díszdoktora lett, 1998-ban megkapta az Electronic Frontier Foundation Pioneer díját majd 1999-ben Yuri Rubinsky díjat vehetett át.

A GNU Projekt 1984-ben indult azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy teljes értékű, Unix-szerű operációs rendszert, amely teljesen szabad felhasználású szoftver. Ez a GNU rendszer. A GNU a „GNU Nem Unix” rövidítése. A GNU operációs rendszer Linux rendszermagot használó változatait ma már széles körben használják. Bár ezekre a rendszereket gyakran csak „Linux”-ként említik, hivatalosan azonban GNU/Linux rendszer a nevük. A GNU nem public domain, bárki módosíthatja és terjesztheti, de senki nem tilthatja meg további másolását vagy annak terjesztését.

A szabad szoftver valóban szabadságot jelent: az emberek - minden a társadalom számára hasznos esetben - szabadon használhassák azt. A szoftver abban különbözik minden más terméktől, hogy másolható és egyben könnyen meg is változtatható. E lehetőségek teszik a szoftvert olyan hasznossá, mint amilyen. Hisszük, hogy a felhasználóknak lehetőséget kell adni, hogy minden ebből fakadó előnyt kihasználhassanak.

Stallman még nem járt Magyarországon, látogatása remélhetőleg élénkítő hatással lesz a magyar szabad szoftver mozgalomra. Az előadás a GNU/Linux operációs rendszer és a szabad szoftver mozgalom kapcsolatáról szól.

RMS nem csupán jó előadó, de kitűnő „showman” hírében áll.