Reggae, ska, paprikafüzér

Hetesi Péter Pál (G3) Hetesi Péter Pál (G3), 2001. szeptember 9. 21:16
Mielőtt végleg ősz lesz, és undok szürkék perlekednek egymással az egyeduralomért, adjunk még egy esélyt a napfénynek. Etessük a masinát a Ladánybene 27 dubalbumával. Hagyjuk, hogy a dob meg a basszus szépen összehangoljon minket saját szívverésünk és lélegzetünk ritmusával. Miért is ne húzhatnánk el a legjelentősebb pannon fényhiány kellős közepette reggae-t, raggát, dancehallt, skát, dubot, miegyebet kagylózni Jamaika összes termeibe? Merjünk má' nagyok lenni, ha annyira mongyák...
Indulni csak pontosan, szépen, jelen esetben is csak a kályhától érdemes: www.bobmarley.com. Ő az origó és az etalon egyes szám első személyben. Talán eljön még az idő, amikor télvíz idején teuton tucattechno helyett jóféle Marley-hétvégékkel igyekeznek tartani a lelket bennünk itt, a Kárpátok ölelő bérceinek karéjában.

Lépjünk két egészségeset, hagyjuk pihenni a kályhát! Ha kidorbézoltuk magunkat, az artistdirect.ubl.com reggae-placcáról nekilendülve bolyongjunk jóízűt ezen a fertályon. Arra bóklászunk, amerre nagyúri kedvünk tartja. Ha nem feltétlenül ragaszkodunk - miért is tennénk?! - a harcos, politikus, netán spirituális rastavonulathoz, teszteljük a másik végletet: ezerrel bele a dancehallba, amely, mint nevéből is kiderül, a legtánczenébb tánczene a tánczenék között. Csak éppen piszok jó. Na most, ha ehhez még hozzávesszük azokat a nagyon karibi színekben parádézó, épp nagykorú Naomi Cambelleket, akik egy rendes kingstoni táncteremben fennforognak... Black is Beautiful, eb ura, fakó!

A két szélső érték között a szivárvány valamennyi árnyalata: a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek skamuzsikája, a punkból kinőtt új hullám élesztője és kovásza, a meditatív eszköznek sem utolsó dub, amely eredeti értelmében a dob és a basszus lüktetésére lecsupaszított átiratot jelöli, melyre a rap jamaikai válfaját, a patois nyelven elkövetett toastot nyomták. A leghíresebb dubköltők némelyike azóta Oxford szent falai közt is tartott már kurzusokat...

A legérdekesebb metszéspont mindazonáltal az Asian Dub Foundation (www.asiandubfoundation.com). A szóban forgó londoni illetőségű, ázsiai származású gátlástalanok a dubból ismert basszushangokat küldték meg a gitár szitárra hajazó hangzásával, hogy aztán mindezt jól telibe nyomják szüleik kedvenc lemezeiről kölcsönzött indiai, pakisztáni melódiákkal és ritmusokkal. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ők a mindennapi fajgyűlölet színteréről küldik tudósításaikat, Japántól Budapesten át a legendás readingi világzeneünnepig, a WOMAD-ig... Honlapjukon minden, mi szem-szájnak ingere. Semmi fölösleges lassúság, cicoma, csak infohegyek, kapcsolat kapcsolat hátán, jól szerkesztett linkgyűjtemény, galéria... Dr. Das, Sun-J, Pandit-G és Chandrasonic kedvenceinek listáját böngészve Örkény István juthat eszünkbe, aki azon elmélkedett el, hogy mitől is lesz paprikafüzér a paprikafüzér. A paprikától? Netán a madzag tenné? Aki hajlamos elgondolkodni rajta, miként kerül egymás mellé a Radiohead és Miles Davis, nagy dolgoknak juthat nyomára...