A BearShare a Gnutella hálózatát használja, tehát nincs központi szerver, nincs egy központi szervezet, amely egy személyben felelős lenne a fájlcserélgetésért, majdnem lehetetlen felszámolni, hiszen a kapcsolódáshoz igénybe vett port száma állítható (a portszámot blokkolták a tűzfalon azoknál a hírhedt eseteknél, amikor az egyetemek megunták a túl nagy forgalmat lebonyolító Napstert). Ráadásul nem kell szórakozni az átnevezéssel, mindenféle fájltípust képes megosztani (viszont a nem kívánt típusok elrejthetők, pl. .doc, .xls). Ha valaki használt már Gnutella-klienst, az tudhatja, milyen fárasztó állandóan IP-címeket keresgélni a neten, amelyek vagy működnek, vagy nem. Ezért pár önzetlen ember létrehozott hostszervereket, amelyeken éppen a hálón lévő gépek IP-címe található. Ha elindítod a programot, a BearShare bejelentkezik a szerverre - a kérésben benne van a címed -, visszakapsz egy halom címet, és a program automatikusan csatlakozik azokhoz. Ha ez csábítóan hangzik, töltsd le a programot a www.bearshare.com oldalról! Nem elhanyagolható tényező, hogy a cikk írásakor legfrissebb verziója csupán 1,36 MB.

Az installálás után gyakorlatilag csak a kapcsolat típusát kell beállítani, és indulhat a cserebere. Megosztandó fájljaidat másold be a BearShare "downloads" mappájába, vagy a Setup gombra kattintva add hozzá a megosztani kívánt mappát a Sharingnél. A Hosts fülön megnézheted, hogy kihez csatlakozol, és hozzád kik csatlakoznak. Beállíthatod, hogy szeretnéd-e fogadni a bejövő címeket. Ez lassítja a forgalmat, de így jellemzően nagyobb adathalmazt tallózhatsz. A Search, azt hiszem, egyértelmű, azt érdemes megemlíteni, hogy a hálózat felépítéséből adódóan a keresés meglepően sokáig tart, várj türelmesen! Hiszen valószínű, hogy a türelem rózsát terem, ugyanis 1-2 ezer GB-os adathalmazban kereshetsz. Amit még érdemes megemlíteni a Search fülnél, hogy a Qos a Quality of Service betűszava, tehát minél nagyobb zöld sávot látni alatta, annál gyorsabban lehet letölteni az adott gépről. Az Uploads fülön megtekintheted, hogy tőled mit töltenek, a gonoszabbak itt megszakíthatják a feltöltést - azért a modemes felhasználóknál nem feltétlenül a rosszindulat játszik közre, hanem inkább a rendelkezésre álló sávszélesség. Beállíthatod, hogy hány IP-címről tölthetnek le tőled egy időben, továbbá az egy IP-címről érkező feltöltési kérelmek maximális számát. Az előbb említett okokból lehetőség van a feltöltések sávszélességének korlátozására is. A Monitor alatt saját toplistád lehet! Ott ugyanis fel van sorolva az összes fájl, amelyet megosztasz, s azokat sorba rendezheted az alábbi szempontok szerint: keresési találatok száma, letöltési próbálkozások száma és teljes letöltések. A mellette lévő oszlopban azokat a kifejezéseket láthatjuk, amelyeket más emberek keresnek a hálózatban. Érdemes megfigyelni, hogy három nagy kategóriára osztható, amit keresnek: zene, program, szexkép/videó. A Statistics alatt a hálózati forgalmat szemlélhetjük meg, azt hiszem, ez a legérdektelenebb fül. A Home alatt ott a felhívás: támogasd a BearShare-t, szavazz rá a Cneten.

Azért nincsen rózsa tövis nélkül: ha le szeretnél tölteni valamit, rákeresel, és a találatok 50-70%-a vagy foglalt, vagy megszakítja a letöltést. Azt hiszem, ez a hátrány mindaddig megmarad, amíg a szolgáltatás mindenki számára elérhető, viszont ebből fakad az összes többi előnye. Visszatérve a Napsterre, erősen megkérdőjelezhető a létjogosultsága, ha fizetőssé válik, és korlátozzák a számok minőségét (Tesztelőket keres a Napster - forrás: Prím Online). A program legnagyobb hátránya: csak Windows alatt fut. Hogy a program az illegális felhasználás melegágya? Hát arra is lehet használni. Kiváló helyi intraneteknél fájlmegosztásra, vagy mondjuk módosított portszámmal egy kisebb társaság (például egy chatcsatorna) adatcseréjére. Kisebb hiányosság a most oly divatos skinesítés lehetősége. Linuxra is létezik Gnutella-kliens: GTK-Gnutella (cserélhető a kinézet), gtk-gnutella.sourceforge.net, körülbelül hasonló lehetőségekkel, GNU-GLP-licenc alatt, tehát nyílt forráskódú!