Milyen előnyöket hozhat a liberalizáció második hulláma? címmel tartott előadást Magyar Gábor, a BME kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese. A legfontosabb elvi előnyökről megállapította: a beszédszolgáltatásban is több szolgáltató lehet; az egyetemes szolgáltatás nagyon fontos változása az a kiterjesztés, amely szerint az eddig Magyarországon kizárólag beszédszolgáltatásra, telefonszolgáltatásra értelmezhető szolgáltatás most sokkal szélesebb körű és garanciákkal körülbástyázott lesz; nagyrészt infrastruktúra alapú az új hírközlési törvény által meghatározott verseny; a szolgáltatóváltás lehetősége a nagyon közeli jövőben valósággá válik, ahogy a számhordozhatóság is néhány éven belül.
A törvény főbb versenybarát vonásait szerinte a következők jelentik: a piacra lépés egyedi engedély nélkül lehetséges, nem kell hosszú procedúra, bejelentési kötelezettség van; a költség-alapú összekapcsolási díj egy évvel a liberalizáció után már életbe lép (ez Nyugat-Európában 2-3 évet vett igénybe); a szolgáltató előválasztásának a lehetősége a távolsági és nemzetközi szférában azonnal életbe lép, helyi vonatkozásban a törvény hatályba lépése után egy évvel; a helyi hurok szétválasztása azonnal létrejön.
Az előadó szerinti bizonytalanságok a következők: a műszaki, építési engedélyezési eljárások fékező hatásúak lehetnek; késhet a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató referencia-összekapcsolási ajánlata; kiszámíthatatlan a hatósági árak hatása; az egyetemes szolgáltatás szabályozásának gyakorlata beláthatatlan, a közeljövő feladata lesz; a kerettörvényen túl még nincsenek alacsonyabb szintű jogszabályok.
A továbbiakban Magyar Gábor hangsúlyozta, hogy élni kell az integrált IP-alapú szolgáltatások lehetőségével, amely még Európában is kis részesedésű, de növekszik. A technológia Magyarországon is készen áll.