A 6-8 milliárd forint közöttire becsülhető VoIP-forgalom a gazdálkodószervezetek által generált beszédcélú távközlési kiadások 4-5 százalékával egyenlő, ezen belül a nemzetközi beszédforgalomnak 35-40 százalékát adja.
A Hírközlési Felügyelet (HíF) adatai szerint VoIP szolgáltatási engedéllyel 2001 júniusában 55 társaság rendelkezett, míg tavaly december végén csak 44 szolgáltatónak volt ilyen jogosítványa.
VoIP-szolgáltatásokkal 1999 második felében jelentek meg a társaságok a magyar piacon, ezzel egyfelől lehetőséget adtak a monopolizált szolgáltatások és szolgáltatók megkerülésére, másrészt olcsóbb megoldást kínáltak a nemzetközi telefonhívások lebonyolítására.
A kutatás szerint a legtöbb VoIP-szolgáltató a budapesti és Budapest környéki piacra koncentrál. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legnagyobb távközlési forgalmat generáló ügyfelek a központi régióban koncentrálódnak, a vidéki területeken inkább elszórtan fordulnak elő.
A HíF 2000. évi adati szerint a VoIP-szolgáltatásokra költött összeg 80 százalékát budapesti cégek, 16 százalékát az észak-magyarországi régió vállalatai fizették ki.
A kutatás kimutatta, hogy 2001 elején a 10 fő feletti 31,6 ezres vállalati szegmensben mintegy 3100 cég vett igénybe nemzetközi irányú VoIP szolgáltatást. Az év végéig újabb 1200 vállalat tervezi a szolgáltatás igénybevételét, így év végére az ügyfélbázis 40 százalékkal emelkedve elérheti a 4300-at - tartalmazza az elemzés.