A bizottság szerint az információtechnológia alapú munkák, az új típusú ún. e-munkavégzés elterjedése és a munkaszervezés változása pozitívan járulhat hozzá e cél eléréséhez. Öt éven belül az európai munkavállalók 70%-a napi munkájában rendszeresen használni fogja az információs és kommunikációs technológiákat.
A jelenlegi adatok szerint az európai dolgozók 45%-a használ munkája során számítógépet, s ez az arány a szellemi területen tevékenykedők körében eléri a 74%-ot. A munkavállalók mintegy 20%-a otthoni PC-jén is dolgozik, bár 10 alkalmazottból csak 1 fér hozzá lakásából a vállalati intranethálózathoz - állapítja meg az EU Információs Társadalom Főbizottságának jelentése.
Telework helyett e-work
A távmunka megnevezésre korábban használt telework kifejezést egyre inkább felváltja a tágabban értelmezett "e-work" fogalom, amelyet az EU így határoz meg: "az e-munka a munkavégzés, illetve -szervezés új formája, melynek során a munkavállaló munkaidejének jelentős hányadát a munkaadó telephelyétől vagy a teljesítés helyétől távol tölti, és ahol a dolgozó munkája során adattovábbítás céljából az információtechnológia eszközeit - legfőképpen az internetet - veszi igénybe. Az e-work fogalomkörébe tartozik az otthonról végzett munka, a vállalati irodából és más helyszínekről felváltva végzett tevékenység, a távmunkaközpontokból végzett és a mobilmunka is."
Az e-munka elterjedtségét vizsgálva az Empirica Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint a rendszeres távmunkavégzés alkalmazásának aránya az EU átlagában nem haladja meg a 4%-ot. A sorból továbbra is Dánia és Hollandia, valamint a skandináv országok emelkednek ki, ezekben az államokban a távdolgozók aránya 10% fölötti.
Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza a klasszikusnak nevezett alkalmazotti távmunka rendkívüli elterjedtségét Dániában, az előadó a munkaadók és munkavállalók képviselői, valamint a szakszervezetek által folytatott párbeszéd eredményeképpen létrejött keretmegállapodásokat emelte ki. A hosszú egyeztető folyamat során kialakult konszenzus nagyban megkönnyíti a távmunka alkalmazásának mindkét fél számára megnyugtató szabályozását. Hasonló megállapodások születtek más európai országokban is (pl. Svédországban, Írországban), illetve folyamatban van EU-szinten az erre vonatkozó irányelvek kidolgozása.
A vezető szempontok
A keretmegállapodások megkötéséhez a bizottság alapelvként javasolja a munkavállaló önkéntes részvételének biztosítását, a visszatérési lehetőséget a hagyományos "benti" munkavégzéshez, az alkalmazotti státus fenntartását, a telephelyen dolgozókéval azonos bánásmódot, az információval való ellátás szükségességét, a költségek fedezését, a továbbképzés biztosítását, a szükséges egészség- és munkavédelmi intézkedéseket, a munkaidő tiszteletben tartását, a privát élet és a személyes adatok megőrzését, a kollégákkal való folyamatos kapcsolattartást, valamint a kollektív jogok és egyenlő lehetőségek biztosítását.
Olli-Pekka Heinonen, a finn közlekedési és kommunikácós miniszter nagy sikert aratott beszédében a munka világának változásáról szólva érzékletes hasonlattal a hagyományos és új típusú munkahelyek közötti eltérést egy szimfonikus zenekar és egy jazzformáció különbségéhez hasonlította. Gyakorló jazz-zenészként maga is tapasztalta, hogy bár az együttes élén nem áll látványosan vezénylő karmester, mégsem fullad káoszba a közös zenélés, hiszen ha más formában ugyan, de megvan az együttesen belül az a szigorú rend és az a szellemi vezetés, amely a sikeres közös alkotáshoz szükséges. Ugyanígy működik minden a jó távmunkaszervezés esetében is.
Fordított arány
Miközben a fejlett országokban rohamléptekkel halad előre a technológia, és épülnek ki a nagy sávszélességű hozzáférést biztosító, gyors hálózatok, egyre nagyobb lesz az ún. digitális szakadék, a szegény országok lemaradása. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselője szerint minél szegényebb egy ország, annál drágább a telefon és az internet használata. A Föld lakosságának egyharmada számára még nem adatott meg az új technológiákkal való találkozás. Előadások hangzottak el a digitális szakadék veszélyéről és a folyamat megállítása érdekében hozott célkitűzésekről, projekttervekről.
Arra, hogy a technológiai fejlődés és a távmunka alkalmazása egy adott régióban új munkahelyek teremtésére képes, több esettanulmány is például szolgált. A konferencián külön szekcióülés foglalkozott a nagyvárosoktól távoli térségek fejlesztését célzó e-work programokkal.
Norvégia északi részén az önkormányzatok közötti hálózat segíti a munkahelyteremtést. Észak-Skóciában üzleti alapon működő távmunkaközpontokban foglalkoztatják a jól képzett, nemzetközi megbízásokat magas színvonalon teljesíteni tudó helyi munkaerőt. Igazi sikertörténet a 18 ezres lakosságú kelet-finn város, Kuusamo példája, ahol jelentős fejlődést sikerült elérni az infokommunikációs technológiák oktatásával és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtéssel. A projekt 250 fő számára hozott létre tartósan fenntartható munkahelyeket, amelyek fele a régióba telepített call centerekben létesült.
Mivel az információs társadalomban könnyebb a munkát költöztetni, mint az embereket, a munka oda vándorol, ahol megfelelő infrastruktúrára és emberi erőforrásra talál. E mozgások irányait és mozgatórugóit vizsgálja a már második éve folyó Emergence-kutatás, amely szerint ez a folyamat egy-egy régió számára egyszerre hordoz új esélyeket és fenyegetéseket. Az eredmények figyelembevételével indul el a hátrányos helyzetű európai térségek felzárkózását segítő Flexwork program, amelyben partnerként Magyarország is részt vesz.
A konferenciasorozat történetében először külön szekcióülés foglalkozott a kelet-európai országokban zajló változásokkal. A régió államai közül Észtország, Litvánia, Szlovénia, Lengyelország és Magyarország meghívott előadói tartottak beszámolókat, és részt vettek az e-work téma köré szervezett információcserében.