Valahol a sport és a cirkusz határán áll az a vetélkedés - vagy mutatvány? -, amelyet úgy neveznek, hogy a világ legerősebb embereinek versenye. Maguk a részvevők inkább sportnak tartják, nemzetközi világszervezetük is van - honlapjuk a www.ifsaworld.com címen található -, a versenyeket saját szabályaik szerint rendezik meg bírók közreműködésével. A versenyszámok változóak, aszerint, hogy a rendezőknek milyenek az anyagi lehetőségeik, szponzoraik. Van, ahol egy repülőgépet kell harminc-ötven méterre elhúzni, másutt egy kamiont. Ezeket a közlekedési eszközöket egy vasszánkó is helyettesítheti, amely nem olyan látványos ugyan, mint egy Boeing, de legalább olyan nehéz megmozdítani.

Visszatérő feladat az a szám is, amelyben a versenyzőnek két "tejeskannát" kell minél messzebb elcipelnie, de ezek az ólommal bélelt edények egyenként 170-180 kilót nyomnak. Igen fárasztó egy lépcsőn fémdobozokat fölráncigálni, ráadásul a súlyok egyre nehezebbek, az első 200, a második 250, a harmadik 300 kilós. Aztán itt van a magyarok erős emberének, Fekete Lászlónak a kedvenc száma, a kőrakás: körülbelül kétmázsás kőgolyókat helyeznek a versenyzők egy másfél méter magas állványra. Nem is a súly okozza a legnagyobb gondot - magyarázza Fekete -, hanem az, hogy egy csomó fogás van ezeken a köveken, de valahogy mindegyik befelé nőtt. Rajta azért nem fognak ki a golyók, a nyári siófoki versenyen Guinness-rekordot állított fel, 222 kilós követ sikerült felpakolnia az állványra.

Ez a verseny nemcsak a rekord miatt számít kuriózumnak, hanem azért is, mert a nemzetközi szövetség az első csapatolimpiaként írta ki. Fekete László partnere egy erőemelő-világbajnok, Mészáros Tibor volt, és a hatodikak lettek a tizenkilenc pár közül.

Az erős magyar az utóbbi időben szervezője is a hazai versenyeknek. A mezőny összehívásával nincs különösebb tennivaló, ezek az óriások számon tartják egymást, időről időre hasonló összetételű társulat bukkan fel a világ különböző pontjain. Az anyagi háttér megteremtése azonban nem egyszerű, elég, ha arra gondolunk, hogy ezt a mezőnyt meg kell etetni. Az egyik balatoni vendéglős felajánlotta Feketének, hogy megvacsoráztatja a társaságot, és szegény valószínűleg nem tudta, mit vállal, hiszen ezek a versenyzők kereskedelmi mennyiségű élelmiszert fogyasztanak el. Reggelire általában megesznek egy-egy kiló felvágottat, hozzá tejet, péksüteményt. Egyiküknek a tatár bifsztek a kedvence, ebédre kér belőle öt adagot, aztán jöhet a főétel, és utána még nassol valamit. Szóval - mondta Fekete a vendéglősnek - számolja nyugodtan a szokásos adagok tízszeresét. És voltak csaknem negyvenen...

A vacsoráról nem érkeztek hírek, a siófoki verseny eredményei azonban felkerültek a világhálóra, az Eurosport ötször adott összefoglalót, és mindegyik közvetítést egy Magyarországról szóló film vezette be. Fekete László így építi az országimázst.