Egybekelnek

Guttray László – Kolma Kornél Guttray László – Kolma Kornél, 2001. november 2. 12:59
Néhány héttel ezelőtt Beck György, a Compaq Magyarország vezérigazgatója egy üzleti tárgyaláson azt hallotta beszélgetőpartnerétől, hogy a Hewlett-Packard is igen előnyös ajánlattal jelentkezett a tenderen, mire a vezér így válaszolt: "nem baj, mától mi is HP vagyunk..." Akkor még szabad volt meglepődni az év feltehetően legnagyobb fúziójának hallatán, alig több mint egy héttel a bejelentés után azonban már nemcsak informatikai körökben számít központi témának, hogy a HP (akkori árfolyamon számítva) 25 milliárd dolláros részvénycserés vásárlással magába kívánja olvasztani a Compaq Computert. Mielőtt tényként kezelnénk a fúzió hírét, érdemes aláhúzni: bár az ügyletet mindkét cég igazgatótanácsa egyhangúlag támogatja, az egyesülést még jóvá kell hagynia az amerikai tőzsdefelügyeletnek és a versenyhivatalnak is, hiszen a fúzióval olyan méretű és profilú óriásvállalat jön létre, amely sok tekintetben – az amerikai gazdasági törvények értelmében – megengedhetetlen monopóliumhoz juttatná a 87 milliárd dolláros összforgalmú gigászi céget.
A fúziós szándékkal kapcsolatosan felmerül: szabad-e néhány hét után – különösen a pár nappal későbbi borzalmas terrortámadás ismeretében – komolyabb következtetéseket levonni az óceánon innen? Nemcsak szabad, de kell is, hiszen az európai, így a magyarországi informatikai infrastruktúrában ma már minden szinten meghatározó a két cég jelenléte az otthoni felhasználóktól egészen a nagyvállalati vagy államigazgatási körökig. Az ilyen módon beágyazódott hardveres-szoftveres jelenlét esetleges változása pedig jelentősen visszavetheti a mostanában amúgy sem rózsás helyzetű IT-ágazatot. Mindezeken túl akár a HP, akár a Compaq, akár pedig az új óriás szempontjából közelítünk, az üzletre éhes konkurencia változatlanul a "Made in Taiwan" címkéktől az IBM-csíkos hardverekig, szoftverekig és szolgáltatásokig terjed.

Technológiai vagy pénzügyi fúzió – avagy miért pont most?

Alapkérdés, hogy technológiai vagy befektetői szempontok vezérlik-e az összeolvadást. Mérlegeléskor mindkét oldalra helyezhetők érvek. Bár a "részvénycserés vállalati összeolvadás"-ként megjelölt ügyletről a nyilvánosságra hozatal előtt semmilyen információ sem szivárgott ki (ezt a tőzsdei grafikonok is igazolják), az biztosra vehető, hogy a bejelentést hosszas tárgyalások előzték meg, hiszen a két igen összetett profilú cégóriás házasságát alaposan elő kellett készíteni.

Tőzsdei elemzők szerint a Compaq és a HP részvényei a bejelentés idején érték el a HP szempontjából legkedvezőbb átváltási arányt (az akkori cserearányok szerint a Compaq tulajdonosai 0,6325 újonnan kibocsátott HP-részvényt kapnak minden egyes CPQ lajstromjelű papírért), a bejelentés időpontja tehát mindenképpen a HP-befektetők számára kedvező. (A fúziós szándék nyilvánosság elé tárását követő néhány nap alatt olyannyira zuhantak a részvényértékek, hogy az elemzők egy része már "csak" 19 milliárd dolláros üzletként emlegette a fúziót.)

A befektetők érdeklődését jól mutatja a forgalom: a bejelentést követően az előző tőzsdei naphoz viszonyítva a HP papírjaiból hétszer, a Compaq részvényeiből pedig több mint nyolcszor nagyobb forgalmat értek el – igaz, közben a HP-papír 23,21 dolláros értékről 18,08-ra esett, a Compaqé pedig 12,35-ről 10,59-re csökkent.

Mégis technológia?

Az összeolvasztás technológiai szempontból is határozottan jól indokolható: a Compaq elsősorban a személyi számítógépek és szerverek szegmensében szerzett tartós piacvezetői pozíciót (ezen a területen az utóbbi években egyedül a Dell-lel kellett megmérkőznie), a Hewlett-Packard viszont főként a perifériák (szkennerek, nyomtatók, multifunkciós készülékek, digitális fényképezés és képfeldolgozás) terén lett világelső.

Az úgynevezett "kritikus üzleti alkalmazásra" szánt, nagy teljesítményű és kiemelt üzembiztonságú rendszerek, valamint a nagy kapacitású tárolórendszerek szegmensében a HP és a Compaq folyamatos párharcot vívott egymással – illetve az örök rivális IBM-mel. A két cég utóbbi években kialakult profilja tehát sok tekintetben kiegészíti egymást (akár komplementereknek is nevezhetők), így az egyesülés után létrejövő vállalat minden bizonnyal a világ vezető informatikai vállalkozásává növi ki magát – egyedüli versenytársa az IBM.

Az egyesülési megállapodásról kiadott közlemény szerint "az új HP első helyre kerül a szerverek, PC-k és kéziszámítógépek, valamint a képfeldolgozási és nyomtatási technológiák terén csakúgy, mint a szolgáltatásokban, a tárolóeszköz-technológiákban és a menedzsmentszoftverek piacán". Minden bizonnyal így is lesz, ha az amerikai versenyhivatal nem gördít akadályt a fúzió elé. Az első konkrét változások minden bizonnyal csak a jövő évben lesznek a külvilág számára is érzékelhetők.

Hazai portré a HP-ról

A fúzió bejelentésének reggelén Pesti Istvánnál, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatójánál jártunk, aki akkor – mivel az információ számára is friss volt – nem kommentálta az eseményeket. Ugyanakkor elmondta, hogy bár a recesszió alól senki nem tudta kivonni magát, a HP Magyarország negyedéves eredményei tekintetében már növekedést mutat. "Egy recessziós időszak arra is jó, hogy az ember átgondolja a szervezetben lévő redundanciákat. Ez érzelmi szempontból – hiszen emberekről van szó – nem éppen pozitív kicsengésű, de ha a recesszió során a cég megteszi a megfelelő racionalizálási lépéseket, akkor erősebben jöhet ki belőle."

A HP első embere szerint Magyarország most amúgy is pozitív helyzetben van. A kormány kis késéssel ugyan, de végül megtette a megfelelő lépéseket, s mióta az informatikai kormánybiztos pozíciója létrejött, és a Széchenyi-program keretében elkezdték IT-stratégiájuk megvalósítását, az informatika hazai elterjesztése a megfelelő mederben halad.

Visszatérve a HP-ra, illetve a fúzióra: már a bejelentés előtt köztudott volt, s ez akár az egyesülés előjeleként is aposztrofálható, hogy a nemrégiben bemutatott Itanium szerverekbe – legkésőbb 2003-ig – a Compaq birtokában lévő Alpha processzortechnológiát is beépítik. Az Itanium egyedülálló tulajdonsága, hogy egyazon "vason" képest futtatni különböző alkalmazásokat, például Unixot, Linuxot vagy éppen Microsoft XP-t. "Ez a megoldás például az államigazgatásban játszhat különösen fontos szerepet, hiszen más-más terülteken más-más alkalmazások futnak" – mondta Pesti, aki azt is elújságolta, hogy már túl vannak egy teljes Oracle CRM-implementáción, amely a világon mindössze 4 országban történt meg a HP-n belül. "Ez nagyon nagy dolog, s nagyon nagy változást hoz az ügyfélkezelésben." S hogy miért éppen Magyarország? "Because small is beautiful." Hazánk mérete ugyanis éppen ideális. Praktikusan már minden olyan funkció megvan, amely a legnagyobb cégeknél is, de még elég kicsi ahhoz, hogy átlátható legyen.

Az új HP tényképe

A részvények cserearánya: 1 Compaq-részvény = 0,6325 új HP-részvény.

Tulajdoni arányok: HP-részvényesek – 64%; Compaq-részvényesek – 36%.

A tranzakció várható lezárási ideje: 2002 első féléve.

A fúziótól várt megtakarítás: 2 milliárd dollár – 2003-ban (ez lesz az összeolvadás utáni első teljes pénzügyi év, s azt is remélik, hogy az egyesülésből származó előnyök 2004 közepéig 2,5 milliárdos megtakarítást hoznak).

Jövőlatolgatás

Carly Fiorina és Michael Capellas a magyar idő szerint szeptember 4-én, kedden délután 4-kor kezdődött telekonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Mivel az amerikai befektetőket is kiemelten foglalkoztatta a fúzió, a tájékozatót élőben közvetítette a CNN. A konferenciát követően nemsokára megjelentek az első elemzések is, a Gartner Group szakértői például csupán 40 százalékos esélyt adnak arra, hogy a fúzió valóban megtörténik. Nemcsak a versenyhivatal esetleges tiltását látják reális lehetőségnek, aggályosnak minősítik a "békés összeolvadás" reményét is, mivel az évek múlva tervezett 2,5 milliárd dolláros költségcsökkenés bizonytalan, ráadásul az új cég kiadásainak néhány százalékát jelenti, továbbá nem látják a szolgáltatói ágazatok növekedésének valódi esélyét, és kevésnek tartják a bejelentett 15 ezer fős létszámcsökkentést is.

Új menedzsment, összevont profil

A bejelentés után nyilvánosságra hozták az egyesített cég vezetői összetételét. Elnök-vezérigazgató: Carly Fiorina (a HP jelenlegi elnök-vezérigazgatója), elnök: Michael Capellas (a Compaq jelenlegi elnök-vezérigazgatója), valamint a HP igazgatóságához a Compaq öt igazgatósági tagja csatlakozik.

Az egyesített cég központja Palo Altóban – a HP korábbi főhadiszállásán – lesz, de jelenlétét fenntartja Houstonban, a Compaq székhelyén is, ahol stratégiai fontosságú műszakiszolgáltatás- és termékfejlesztő központot működtet.

Az új HP felépítésének alapja négy üzleti egység, amely hasonlóan működik a cégek marketing- és termékfejlesztési struktúrájához, egyértelműen az ügyfélközpontúságra és versenyképességre törekedve.

A felvásárlás folytatódik

Néhány nappal a fúzió tervének bejelentése után a Hewlett-Packard illetékesei nyilvánosságra hozták, hogy 882 millió dollárért megvásárolják a nyomtatóberendezéseket gyártó holland Indigót. A HP már korábban is 13,4%-os tulajdonrésszel bírt a cégben, a hiányzó 86,6%-ért most 629 millió dollár értékben részvénnyel fizetett, 253 millió dollárt pedig készpénzzel egyenlített ki.

A Dell válasza

Michael Dell kijelentette, hogy vállalata nem titkoltan a fúzió körüli eseményektől elbizonytalanodott HP- és Compaq-vásárlók megszerzésére törekszik. A Dell vezére szerint a két cég vevőköre felteszi magának a kérdést: mikor lesz átlátható termékkínálata az egyesült óriásvállalatnak? A cég marketingszakembereinek ezek után éppen az lesz a feladatuk, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat adjanak – vagyis átcsábítsák a vevőkör egy részét.

Michael Dell ugyanakkor elismerte, hogy – noha vannak tisztázatlan kérdések a Hewlett-Packard–Compaq összeolvadás körül – a létrejött vállalatkettős komoly ellenfelük lehet a jövőben. A Dell óvatos optimizmussal tekint a PC-eladások jövőbeli alakulása felé, bár a vállalat eddig is képes volt reagálni a megváltozott keresletre, sőt még hasznot is húzott belőle, a csökkenő volumenű eladások mellett versenytársai kárára elérte a két számjegyű piaci részesedést.