Szakértők szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen Európában és Ázsiában nagyon nagy üzletet jelent a mobiltelefon csengőhangjaival való kereskedés, hiszen az ezekben a régiókban élők előszeretettel szokták lecserélni mobiltelefonjaik gyári csengőhangjait népszerű zeneszámok dallamaira, mely dallamok szerzői jogaiért az eddigiekben természetesen nem túl sok cég fizetett.

A csengőhangpiacról sok mindent elmond az az adat, miszerint Japánban az elmúlt évben 300 millió dolláros forgalmat bonyolítottak le ebben a piaci szegmensben, a mobiltelefonok gyártásával foglalkozó Nokia előrejelzései szerint pedig 2005-ben már több milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le világszinten. Szakértők szerint a csengőhangpiac meglepő módon jelenleg még teljesen szabályozatlan, ennek köszönhetően pedig a csengőhangok legalább 65 százaléka számít illegálisnak, vagyis ezekért nem fizették ki a szerzői jogdíjakat. Mostantól azonban gyökeres változásokra lehet számítani, ugyanis a Harry Fox Agency, az American Society of Composers, valamint a művészeket és kiadókat magába tömörítő ASCAP szervezet harcba kíván szállni az illegális csengőhangokat terjesztő cégekkel.

"Úgy gondolom, hogy az emberek mostanság elkezdik kizsákmányolni a zeneipart. A zenészek és a kiadók általában keményen dolgoznak, így egyáltalán nem csoda, ha szeretnének hozzájutni a munkájukért járó szerzői és kiadói jogdíjakért, éppen ezért kijelenthetem, hogy a jövőben legyen szó akár a Napsterhez hasonló vállalkozásokról, vagy a mobiltelefonos csengőhangpiacról, minden irányban komoly vizsgálatokat, sőt ha kell, pereket indítunk" - nyilatkozta Gary Churgin, a Harry Fox Agency vezérigazgatója.

Érdekes módon az Egyesült Államokban a csengőhangbiznisz még újdonságnak számít, pedig Európában már régóta divat a mobiltelefonok csengőhangjainak személyre szabása, kedvenc dallamokkal történő lecserélése. Amerikában egyébként jelenleg átlagosan 1 és 10 dollár közötti összegeket kell kifizetni a csengőhangok darabjáért.