Az Oktatási Minisztérium épületében működő hivatal (www.oktbiztos.hu) csak nevében és működési kereteit tekintve mondható hivatalnak. A működés és a közoktatás által érintett szereplőkkel (magyarul a diákokkal, szüleikkel és a tanárokkal) folytatott igen aktív kommunikációs és konfliktuskezelési munka stílusa a legemberbarátibb, amit csak el lehet képzelni. Az intézmény honlapja is erről tanúskodik. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala elősegíti az oktatás résztvevőit (tanárokat, diákokat, oktatókat, hallgatókat stb.), illetve azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesítését, és működése során kizárólag az oktatási miniszternek tartozik felelősséggel.

Ki tehet panaszt? Egyedi ügyben az oktatás bármely résztvevője (tanuló, szülő, pedagógus, hallgató, kutató, oktató, valamint ezek közösségei) panaszt emelhet, amennyiben úgy véli, hogy jogait sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn. Akkor fordulhatunk az oktatási biztoshoz, ha a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket - a bírósági eljárás kivételével - már kimerítettük, továbbá ha a sérelmezett határozat vagy intézkedés nem régebbi egyévesnél. Ha egy határozat, intézkedés, illetve annak hiánya oktatási jogokat sért, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyét idézi elő, valamint amikor az oktatásban részt vevők közösségeinek (pl. diákönkormányzat, iskolaszék, tanári kar) jogai az egyéni jogsérelmekkel azonos védelemben részesülnek, bátran fordulhatunk a hivatalhoz.

Hogy hogyan? Írásbeli, illetve szóbeli kérelemmel lehet a hivatalhoz fordulni, a kérelemben röviden össze kell foglalni panaszunk lényegét, és csatolni kell minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumot. A panaszos kérheti nevének bizalmas kezelését! A honlapról kiderül, hogy az oktatási biztos köteles minden beadványt megvizsgálni, ugyanakkor elutasítja azt, ha nem az arra jogosult nyújtja be, az egyéves határidő lejárt, a kérelmező nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket, illetve az ügyben bírósági eljárás indult, vagy jogerős bírósági határozat született. A weblapról azt is megtudhatjuk, hogy az oktatási biztos eljárása kisebbségi nyelveken ugyancsak olvasható, s e helyütt el is érhető.

SzocHáló - kutatási összefoglaló

A Kurt Lewin Alapítvány és az ELTE Szociológiai Intézetének hallgatói a 2000-2001-es tanév során országos szociológiai kutatást végeztek Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában címmel az Oktatási Minisztérium Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala megbízásából. A kutatás teljes anyaga megtalálható a www.szochalo.hu/tudomany/szociologia/jog/index.html honlapon. Az országos kutatás a diák- és pedagógusjogok érvényesülését, illetve sérülését vizsgálta különböző középiskolákban. A kérdőívek kitöltésével, interjúkkal kiegészített kutatás számos érdekes jelenséget feltár a középiskolák világából. Kiderül például, hogy hogyan lehet a nemkívánatos diákokat a törvényes út megkerülésével viszonylag egyszerűen eltávolítani az iskolából, fény derül arra, hogy a pedagógusok miként kerülnek kényszerhelyzetbe munkájuk során, s kénytelenek jogszerűtlen lépéseket tenni.

A beszámolónak helyet adó SzocHáló weboldal 2001 márciusában a Kurt Lewin Alapítvány és az ELTE Szociális Munkás és Szociálpolitika Tanszéke gondozásában kezdte meg - kísérleti jelleggel - működését. A SzocHáló olyan internetes oldal, amely a társadalomtudományok és azok eredményeinek népszerűsítése mellett korábban nem létező fórumává válhat társadalomkutatóknak, a civil, illetve szociális szférában dolgozó szakembereknek. Az oldal egyrészt a társadalompolitika egyes területein tevékenykedő szakembereknek, illetve szociológus-, szociálpolitikus- és szociálismunkás-hallgatóknak szolgáltat szakmai-tudományos és gyakorlati információkat. Egyszerre van szó tudományos és az egyetemi tanulmányokat segítő oldalról.

Diákközéletért Alapítvány

Az alapítvány (www.diakjog.hu) célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak az iskolai és iskolán kívüli közéletben való részvételhez, támogassa a diákközélet megteremtését és élénkítését célzó iskolai, helyi és országos szintű kezdeményezéseket, támogassa az önkormányzó képesség megszervezését, valamint folyamatosan harcoljon azért, hogy a diákság saját életében játszott szerepe növekedjék, hogy saját ügyeit maga intézhesse. A weblapon található diákjogi forródrót, "diák-önkormányzati kikötő", továbbá képzések, pályázatok leírásai. A forródrót oldaláról érhetők el a gyakran ismétlődő kérdésekre adott válaszok; ha a diáknak olyan diákjogi problémája van, amelyet nem tud egyedül megoldani, itt kaphat segítséget és választ a kérdéseire. Nem kell mást tennie, mint küldeni egy e-mailt az info@diakjog.hu címre. A tanácsadást, amely az igénybevevő számára ingyenes, az Országos Diákjogi Tanács szakmai irányításával a Diákközéletért Alapítvány végzi.

"Legalább ennyit"

A megjelenésében kissé csúnyácska oldal (kkapcsolat.hu/el_konyv/legalabb/diakjog2.htm) rendkívül sok fontos információt tartalmaz, ami viszont a legnagyobb érdeme, hogy higgadt hangneme mellett igen hiteles. Szót ejt az osztályozás problematikájáról, a diákmédia működéséről, az iskolai öltözködésről és hajviseletről - úgy tűnik, ez utóbbiak örök témái az iskolai közbeszédnek. Információkat nyerhetünk az egyesülési jogról, az iskolai sztrájkkal kapcsolatos tudnivalókról, illetve az iskolaszék sokszor méltatlanul mellőzött intézményéről. A honlapról kiderül például, hogy ha jogszabály vagy a házirend nem tilt az iskolában valamely viseletet (öltözet, ékszer, bakancs, frizura, hajszín, ruhatartozék stb.), akkor azt a tanintézmény csak törvénybe ütköző volta miatt ellenezheti, ami lehet szeméremsértés, egészségre való ártalmasság, gyűlöletre uszítás vagy balesetveszély. Ízlésbeli, szubjektív vagy erkölcsi alapokon nem. A személyes ízlés, világlátás vagy bármilyen pedagógiai megfontolás csak a pedagógiai eszközök alkalmazásában (meggyőzés, példamutatás, nevelő hatás stb.) játszhat szerepet, a jogi eszközökében nem. Jogi eszköz a tiltás (szabályozás, majd a szabály érvényesítése és a szabályszegők szankcionálása) akár normatívan, utasításban, akár egyedi parancsban; ilyet csak ezt meghatározó jogi norma alapján lehet alkalmazni.

Érdekes kezdeményezés a Szociál Bt.-é, amely a www.social-bt.hu/dijo címen érhető el; továbbá nagyon fontos, hogy a tanárképzésben is megjelennek a diákjogok. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanárképzésében (www.uni-miskolc.hu/~btntud/jogok.html) Gyermeki jogok, diákjogok címmel Barzó Tímea és Váradi Erika tart kurzust. A tantárgy célja a tanárjelöltek eligazítása a jog fogalmi elemeit és egyes jogi alapfogalmak tartalmát illetően, valamint a leendő pedagógusok megismertetése a gyermekekre vonatkozó polgári jogi, családjogi, közigazgatási, büntetőjogi és kriminológiai szabályokkal, azok legfontosabb rendelkezéseivel. Végre van ilyen!