A képviselő szerint a leendő törvény ne foglalkozzon az elektronikus tartalom ellenőrzésével, csak az elektronikus kereskedelem jogi vonatkozásaival. Úgy véli, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat egy teljesen más szemléletű keretben lenne szükséges tárgyalni.

Magyar Bálint (SZDSZ) kifejtette: a törvényjavaslat az állam, kiváltképp a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter kezébe tenné le a teljes magyar internetszabályozást. Ennél sokkal komplexebb megközelítést javasol, a megoldások keresésében az informatikai szakma önszabályozó technikáira helyezve a hangsúlyt. Megjegyezte, egyébként a szakma részéről egyáltalán nem érzékelhető igény az online szolgáltatások szabályozására.

Szemléleti hibának tartja, hogy az elektronikus kereskedelmet ugyanaz a szabályozás regulázná, ami az elektronikus tartalomszolgáltatást. A volt miniszter sürgette az elektronikus kereskedelem kiemelt támogatását, hiányolta a törvénytervezetből az online gazdaságot szerinte megillető pozitív diszkriminációt.

Csáky András (MDF) elmondta: nem ért egyet azokkal a vélekedésekkel, miszerint a tartalomszabályozás burkolt cenzúrát jelent. A kormány szándéka az, hogy determinálja az internetfelületeken megjelent tartalom felelősét, ezzel megszüntetve a hálózati névtelenséget és a mögötte rejlő kriminalizálódási lehetőséget. Kiemelte, hogy olyan módosító javaslatot fog benyújtani, amely alapján az internethasználóknak módjuk lesz a kéretlen reklámot elutasítani.

Úgy tűnik, a kéretlen reklám szabályozásában sikerül politikai konszenzust kialakítani. A benyújtott törvénytervezettel szemben az összes felszólaló a reklámüzenetekre való feliratkozást kezdeményezte az utólagos leiratkozás helyett.